Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai királyi udvar zenei életéhez a 16. század elején. Tanult zenészek – népi mulattatók
696 Társadalmi csoportok a középkori Budán sőt franciákat és spanyolokat is itt. Buda testvérvárosának, Pestnek ugyanekkor körülbelül 10 000 lakosa van. Itt majdnem kizárólag magyarok élnek, akik azonban ugyancsak az egész ország területéről származtak. A két ikerváros önmagában is az ország legnépesebb településeihez tartozik, együttvéve azonban középkori nagyvárosnak tekinthető.6 Mint ismeretes, Mátyás király felesége az aragón királyi házból származó nápolyi hercegnő volt. A király elfoglalta Morvaországot, Sziléziát és Alsó-Ausztriát, olasz humanistákkal, valamint olasz és flamand (például Stokem) zeneművészekkel vette magát körül.7 A királyi udvar tehát éppen olyan nemzetközi jellegű volt, mint a főváros polgársága. Az udvar Mátyás utóda alatt sem vesztette el nemzetközi jellegét. II. Ulászló (1490-1526) a lengyel király fia és cseh király volt. Később a délfrancia Amie de Foix hercegnőt, a francia király rokonát vette feleségül. Ebből a házasságból született fia és utóda II. Lajos (1516-1526), aki V. Károly császár húgát, Szép Fülöp kasztíliai király leányát, Máriát vette feleségül.8 A magyar királyok mindig sokra becsülték udvari kápolnájukat, amely kifejezés alatt nem csupán a budavári palotában emelt épületet és az abban elhelyezett udvari papi testületet, hanem az istentiszteletet kísérő énekeseket és muzsikusokat is értették.9 Uralkodóink tudták ez utóbbiról, hogy ez a „kápolna” „udvarunk ékessége” (decor curie nostre). A „kápolna” említésénél mintegy formulaként alkalmazták ezt a kifejezést, így Albert király 1438-ban és II. Ulászló 1506-ban.10 11 12 13 A capella (kápolna) „cantores et musici”-i gyakran egyetemet végzett művészek voltak, mint például az ingolstadti (Bajorország) Georg Kurcz, aki a bécsi egyetemen tanult, hogy később „cantor regis Vngarie Mathie” legyen," vagy a Krakkóban tanult Johannes Lang, akit II. Lajos a gyermekkar vezetőjének nevezett ki." Azonban akár tanultak egyetemen, akár nem, az udvari capella tagjai tanult muzsikusnak számítottak. Ismeretes, hogy Thomas Stoltzer Mária királyné „magister capellae”-jeként működött Budán,|J de Gombosi ellenvetése ellenére is fel kell tételeznünk Adrien Willaert hasonló beosztású budai működését. Érdemes zenekutatónk szerint ugyan Willaert „cantor regis Ungariae”-ként Habsburg I. Ferdinánd (magyar király 1526-1564) szolgálatában állt, és Bécsben élt. Fő érve, hogy egyetlen magyar forrás sem említi Willaertet.14 Annak ellenére azonban, hogy a magyarországi levéltárak többsége a törökkorban elpusztult, az ausztriaiak azonban nem, mégsem talált Willaertről osztrák adatokat. Mivel azonban Willaert 1527-től Velencében élt, Ferdinánd bécsi udvarában csak 1526 végén és 1527 elején tartózkodhatott. Tudjuk viszont, hogy korábban Estei Hippolit bíboros szolgálatában állott. Mátyás egykori „kis prímása” az esztergomi érsekséget az egri püspökségre cserélte el, és noha többnyire Olaszországban élt, olykor meglátogatta egyházmegyéjét is. így kerülhetett Willaert II. Lajos udvarával érintkezésbe.15 Szapolyai János király (1526-1540)-!. Ferdinánd ellenkirálya-budai udvarában viszont 6 Kubinyi 1973. 7 Vö. Haraszti é. n.; Balogh 1966.1. 684-6S9. p. 8 Vö. FÓGEL 1913.; Fogel 1917. 9 Vö. Kubinyi 1969b. 68-69. p. 10 „decor curie nostre": 1438, HÁZI 1921—43. 1/3. 160. p.; 1506: ld. alább, 17. j. ; vö. KUBINYI 1969b. 69. p. 11 Matrikel I. 109. p. 12 Hoffmann-Erbrecht 1964. 29. p.; Hammann 1965a, 239. p.; Zolnay 1967a. 113. p. 13 Hoffmann-Erbrecht 1964. 11-37. p.; Kubinyi 1969b. 71. p. 14 Gombosi 1934.54. p.; vö. még Hoffmann-Erbrecht 1964.32. p. 15 Kubinyi 1969b. 71. p.
