Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)

Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig

A budai német patriciátus társadalmi helyzete... 471 adatokból arra lehetne következtetni, hogy a tanácson belül két egymástól elkülönülő réteget találunk, amelynek egyik része állandóan benn ült a város legfelsőbb testületében, míg a többi helyet a másik réteg egymást egy-két év alatt váltó tagjai foglalták el. Ennek lehetőségét fenn kell ugyan tartanunk, mégsem merjük ilyen élesen megfogalmazni. Ha ugyanis azt a viszony­lag nem nagyszámú személyt, akiknek vagy családnevét, vagy egyéb rokonsági adatait ismer­jük, közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy az alig egy-két alkalommal feltűnő tanácstagok az esetek többségében közeli rokonai az állandó tanácstagi helyeket foglaló egyéneknek. így a vizsgált 38 év alatt az Egri családnak négy, a Megerdorfereknek és a Mikófiaknak három-há­rom, míg további hét családnak legalább két-két tagja ült a tanácsban. Egymás közti rokonságu­kat mind a már fenn (lásd a Werner leszármazottakat), mind az alább idézendők is bizonyítják. A Megerdorferek A Wernerfiakkal és általuk Kuné ispán családjával - mint láttuk - rokonságban álló Meger­­dorffer család Nagyszombatból származott. Megerdorfer Kuné legalább 1267-től 1278-ig nagy­­szombati bíró, és mint ilyen kapta a nyitrai Köpösd és Báb birtokokat, amiért budai esküdt fiát is köpösdi nemesnek nevezték. 1291-ben a nagyszombati bíróság Kuné öccse, Péter kezén van. Még 1340-ben is a nagyszombati Domonkos-rendi prior rokona Megerdorfer Kunclinnak.123 Kuné fia, Kundin 1317-től 1340-ig mutatható ki a budai tanácsban. Őt - nyilván fia - Jenslinus követte, majd az 1354-es tanácsi évben Megerdorfer (Mogundorfer formában) Seydlinus fia, Miklós tűnik fel.124 A család tehát szinte állandóan biztosította magának a tanácsi képviseletet. A Weidner család (57. ábra) A kimutathatóan 13. századi patriciátushoz tartozott a Weidner család. Nevük keresztnévi ere­detű. 1292-ben egy bizonyos Veydunerius a budai tanács tagja, őt az 1317-es tanácsi évben fia, Miklós követte.125 Miklósnak két fia született: Hannus ispán és Domokos. Utóbbi 1343-ig for­dul elő adataink szerint okleveleinkben. A két testvérnek malma volt Budafelhévízen, míg Hannus ispán birtokot szerzett Fejér és Tolna megyékben. Hannus Henc fia János budavári rek­tor leányát vette feleségül, akitől Katalin nevű leánya született. Őt Töttös királyi ajtónállómes­­ter fiával jegyeztette el. Érdekes, hogy a két Weidner testvér gazdagsága és a város vezető­ségével való rokonsága ellenére sem választatta magát a budai tanács tagjává. Hannus ispán va­lószínűleg kereskedett is, mert az 1340-es években budai polgárjogát fenntartva a kassait is megszerezte - nyilván kereskedelmi érdekei kapcsolták ehhez a városhoz-, sőt ő járta ki új vá­rosának a budai kiváltságokat. 1352-ben azonban-úgy látszik, feladta Budán gyakorolt elvét- Kassán esküdtként is feltűnik.126 123 Apponyi I. 7-16,20-21 , 80-82,; 108-110. p 124 Ld. fenn, 118. j. 125 BTOE I. 283. p.; és fenn, 118.) 126 Hannus és Domokos testvérek közös birtokügyei (malom, szőlő): 1337, 1339, 1343: MÓL DL 3110.; CD VIII/4. 369-372. p.; MÓL DL 3554. Hannus birtokszerzései Tolna és Fejér megyében: 1337: Zichy I. 516-517. (Felesé­ge Hencfi János leánya ); 1338: MÓL DL 87088. Felesége, Hencfia János leánya, Margit végrendelete 1343: MÓL DL 87195. Leánya, Katalin és Töttös fia eljegyzése, 1346: Zichy II. 210-211. p 1347-ben a kassai kivált­ságlevéllel kapcsolatban „comité Hannus, filioNicolai dicti Weydner, fideli cive nostro Cassensi et Budensi” for­dult elő az oklevélben. OSVÁTH 1918. 83 , 86,91, 94. p. 1352: uo. 201-203. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom