Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A középkori budai mészároscéh
A középkori budai mészároscéh 663 lelmezhetjük az azonosíthatatlan Mészáros György, Nagy Farkas halvágó, Mészáros Tamás és István esetében is, mivel hasonló keresztnévnek voltak az első tíz helyet elfoglalók közt. Az utolsó, száz köbölnél többet szüretelő Ramauer viszont annak ellenére, hogy 1502 és 1526 közt volt tagja a céhnek, nem tartozott közéjük. Ennek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy a céhet a leggazdagabb mesterek irányították. Tanulságos képet kapunk az összes budai szőlősgazda termésének a mészárosokéval való egybevetéséből.173 1. táblázat. A budai polgárok és a mészárosok 1505. évi bortermésének összehasonlítása Termés Budai polgárok Mészárosok Köböl Szám% Szám % 1-100 355 58,9 7 35 101-200 133 22,0 4 20 201^100 70 11,6 5 25 401-800 37 6,2 4 20 801 felett 8 1,3 — — Összesen 603 100,0 20 100 A mészárosok közt kevesebb volt a kis, és több a nagy szőlősgazdák aránya, mint a polgárság egészében. A város 45 legnagyobb szőlőbirtokosa 8,9%-a, a 101 és 400 köblös terméssel rendelkező 203 fő 4,4%-a, míg a legkisebb terméssel rendelkezőknek mindössze 2%-a volt mészáros. Ez egyben meg is magyarázza, hogy miért került be majdnem állandóan egy mészáros a városi tanácsba. A céh vezetésében pedig a gazdagabb mesterek vettek részt. A vezetőségen kívül természetesen a tagok közgyűlésének is nagy szerepe volt. A céhkönyvből sajnos nem lehet megkülönbözetni ezt a vezetőség üléseitől. A céhmesterek választásán („do man czechmaister gemacht hat”) biztos, hogy mindenki részt vett. Ezt a Céhlevél előírása szerint Szent György nap után tartották meg, amikor más ügyeket is tárgyaltak. Ha a két céhmestert és a nyolc mestert említik, biztos, hogy csak a vezetőségről van szó. Az esetek többségében csak a „mesterek” előtti ténykedést említik, ami lehet épp úgy közgyűlés, mint vezetőségi értekezlet. Gyakran, olykor havonta többször is összeültek. Voltak szabályosan kijelölt napok is. Ilyen volt a farsang, ahol általában elszámolásokat tartottak, majd 1509 után ekkor írták össze a purkrechttel tartozók listáját. Ez azért is érdekes, mert ez volt a népünnepélyek napja a városban.174 A székek kiosztása és a legények szétosztása Nagyböjt harmadik vasárnapján (Oculi) történt. Összegyűltek rendesen fekete vasárnapon (a Húsvét előtti második vasárnap), és sokszor máskor is. A hét szinte valamennyi napja sorra került. Statutumhozáson, választáson, igazgatási és számadási ügyeken kívül ítélkeztek is a tagok ügyeiben. (Pl. 1522. 173 Az összehasonlítás alapjára Id. Kubinyi 1973. 128—129. p. 174 KÜHNEL 1987.
