Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A középkori budai mészároscéh
A középkori budai mészároscéh 657 is. (Teljes tanácslistánk alig van.)129 Lehetséges, de a gyakori János keresztnév miatt nem biztos, hogy az 1420-ban céhmester Aldoth Jánossal azonos. A család három generáción keresztül mutatható ki a céhben. 1474-ben céhmester, vagy a céh egyik vezetője volt Aldoth Pál.130 A már említett Aldoth András 1500-1507 közt mutatható ki a céhben, a felesége 1508-ban. A család nyilvánvalóan német volt, a Céhkönyv a nevét többnyire Aidát formában írta. Az utolsó generáció azonban elmagyarosodott, ugyanis az András keresztnevet a céhjegyzékek többször a vezetéknév után, sőt egyszer nála, egyszer a feleségénél „sch” végződéssel, tehát magyarosan írták. A városi lakosság vezetéknevét is bizonyára a magyar Áldott formában használta.131 Aldoth János 1420. évi céhmester társa, Harcsás Miklós is német lehetett. Vagy a magyarok által adott megkülönböztető nevet írták be az oklevélbe, vagy pedig az ugyanazt jelentő német Scheider (akkori írás szerint Schaider) szót fordították le. 1441 -tői 1464-ig - mint láttuk - Hertauf János képviselte a 12 városi esküdt között a mészárosokat.132 Korábban feltételeztem, hogy Meixner Tamás is mészáros volt, aki Hertauf halála után átvette a tanácsban a mészárosok képviseletét, ezt a feltevést azonban nem tudom igazolni.1’3 Valószínűsíthető viszont, az 1475. évi tanácslistán említett János deák esküdt mészáros volt, majd még kétszer mutatható ki ebben a minőségben. Azonos lehetett az 1474. május 3-i oklevelet Mátyástól kijáró három mészárosmester egyikével.134 Lehet, hogy utána ezt egy időre Rupprecht Vid vette át, akinek a „Her” jelzője e mellett szólna.135 Ezzel szemben biztos, hogy Schaur Tamás 1494-1515 közt valószínűleg folyamatosan városi esküdtként működött.136 A jelek szerint a már sokszor említett Schreiber Wolfgang céhmester, akinek nevét a latin oklevelek Wolfgangus litteratus formában használták, vette át a tanácsban a mészárosok képviseletét.137 1516. november 27-én ugyanis a kakati vámperben a bíróval, valamint Gazon (Meixner) Mihállyal együtt a király előtt Wolfgang deák járt el a főváros nevében.138 1 523. június 22-ről megint ismerünk teljes tanácslistát. Bodó Jánost megtaláljuk a kilencedik helyen. Előfordul még egy Wolfgang is, aki azonban valószínűleg nem a deák, hanem Freiberger lehetett. 139(Bodó mészáros német volt, ahogy erről már volt szó. 14°) A Céhkönyv Schreiber esetében nem használta az „úr” jelzőt. Bodót csak az 1521. évi céhszék elszámolása alkalmával nevezik „Her”-nek, tehát már akkor tanácstag volt.141 Megjegyzem, hogy bár városonként más volt a kézművesek szerepe, másutt is lehet a belső tanács tagjai közt mészárosokat találni, így Sopronban.142 Bodó személyével külön kell foglalkozni, mert a céhkönyvből kiolvasható rendszer értékelésével szemben az ő esete bizonyos mértékben egyedi. Már említettem, hogy német volt, gyak-129 RADY 1985. 173. 130 Ld. fenn, 64. j. 131 Ld. a székjegyzékeket. Keresztnév a vezetéknév után: 1500,1503-1505, a vezetéknév után„sch”-val: 1506-1508. 132 Ld. fenn, 117. j. 133 Ld. fenn, 97. j. 134 Tanácstag: Rady 1985.174. p. (1475.); MÓL DL 19491. (1489.); MOL DF 208575. (1490.). Az 1474-es oklevélre ld. fenn, 65. j. 135 Ld. fenn, 102., 104. j. 136 Ld. fenn, 110. j. 137 Ld. fenn, a 76. j. utáni szövegben. 138 MOL DF 236377. 139 MÓL DL 90430. 140 Ld. fenn, 91 j 141 Mészáros-céhkönyv fol. 1 lOv. 142 Mollay 1988. 302,314., 316. p.
