Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A középkori budai mészároscéh
A középkori budai mészároscéh 645 óbudai káptalannal, mint hiteleshellyel is átíratta. Az okleveleket a céh részéről Wolfgang deák és Chwz (Schus) János céhmesterek, Ráhel (Reichel) Miklós, Torma János és Bodó János mesterek nyújtották be.68 69 Kissé szokatlan, hogy a céh annyiszor fordult a királyhoz, valamint az, hogy egy hiteleshellyel is átíratta okleveleit. A marha és állatbőr kereskedelemmel is foglalkozó mészárosok bizonyára perbe kerülhettek városon kívüli erőkkel is, ahol a budai tanács által kibocsátott okleveleknek kevesebb hitele lehetett. A céh szervezetéről az 1500 és 1529 közt vezetett céhkönyv ad, sajnos csak részleges felvilágosítást. Hiányoznak az 1527. évi bejegyzések, ugyanis Mohács után a város lakossága elmenekült, és csak később tért vissza. 1529-ben pedig azért fejeződik be a kötet, mert János király kitelepítette a város német lakosságát, amelyet vetélytársa, Habsburg I. Ferdinánd hívének tartott.60 A céhkönyv nem volt a testület belső ügyvitelében egyedül használt könyv. A céhkönyvben gyakran említenek különféle registrumokat, amelyekkel alapján elszámoltak vagy a céh tisztségviselőivel, vagy adósaival.70 Pl. 1513-ban, de máskor is aus den altenn püechern utalnak itt Kaiser Márton (Mert) adósságára. Forrásunk maga nem számadáskönyv ugyan, mégis elsősorban a céh anyagi helyzetének dokumentálását szolgálta. Van különben bevételi és kiadási könyv is említve. A mészárszékeket és a legényeket a céh osztotta ki a jogosultak közt, az utóbbira csak ritkán utal a céhkönyv, ennek ideje Oculi, tehát a nagyböjt harmadik vasárnapja volt. Ekkor osztották ki a két céhszéket, és mindig előtte írták össze a mészárszékeket, és az érte fizetendő összegeket. 1524-ben Oculi vasárnap február 28-ra esett, és itt két bejegyzés olvasható a céhkönyvben: „amikor a székeket kiosztották”, ill. „amikor a székeket és a legényeket kiosztották.”71 Nos, ez a nem teljesen világos szöveg jobban értelmezhető a nürnbergi mészárosok analógiája alapján. Itt, minta legtöbb hazai városban is, a székek eredetileg magánosok birtokában voltak, de a középkor végén már a városi tanácséban. Nürnbergben a Laetare vasárnap előtti szerdán (Mitfasten), tehát Oculi után negyednapra került sor a székek kisorsolására, utána pedig közös étkezésre.72 Minden mesternek joga volt egy székre, de mivel ezek helyüktől függően különböző értékűek voltak, évente sorsolást végeztek.73 Megjegyzem, hogy a székek többségét Frankfurtban is csak bérelték a mészárosok, akik többnyire nem is abban a házban laktak, amelyben a szék volt, és aminek az ügyében a tanács járt el.74 Az analógiákat azért kel-68 BFL ME 11. sz. [MOL DF 286058; kiadása: Budai mészárosok 387-389. p], 69 KUBINYI 1973. 200-201., 208-209. p. A német mészároscéh történetét röviden már korábban feldogoztam (uo. 118-120. p.), most kissé bővítve és módosítva foglalkozom vele. 70 Az alábbiakban a keltezett említések esetében általában nem adok jegyzetet, hiszen a kötetben kiadott céhkönyvben könnyen megtalálhatók. Az évenként megismétlődő mészárszékjegyzékekre, vagy viaszkifizetésekre, illetve a purkrecht-jegyzékekre 1510 után év megadásával utalok. Amennyiben az adat dokumentálása fontos, a forrás folioszámát adom meg. 71 „do man dy penkch hat austeilt” - „do man dy penckh vnd Knecht Hat auss tailt.” Ld. a kiadást [A budai mészárosokj. 72 Sachs 1922.3-5. p. 73 Uo. 2-3. p. 74 Lerner 1959. 18-20. p. Itt a mészárszéket Schirnnek, nem pedig Banknak nevezték, mint Budán, vagy Nürnbergben. Münchenben sem tartották a mészárszékeket lakottnak. DlRR 1936. 776. p. A müncheni Kaiserbildhandschriftnek nevezett, és a 14. század második felében keletkezett városjogi összeállítás 276. pontja szerint a városi tanács „an dem panchkzins” évi faggyúfizetésben állapodott meg a mészárosokkal. Dirr 1934. 536. p, (A mutatót és a magyarázatokat tartalmazó kötetet [Dirr 1936.] Dirr a két évvel korábbi szövegkiadással azonos kötetszámmal, és annak lapszámozását folytatva adta ki, a címlapon mégis utalt a mutatóra.)
