Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Az egészségügyi foglakozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a 15–16. század fordulóján
AZ EGÉSZSÉGÜGYI FOGLALKOZÁSÚAK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETE BUDÁN A 15-16. SZÁZAD FORDULÓJÁN A magyar történettudomány nem hanyagolta el a Mohácsot megelőző évtizedek budai orvostörténeti emlékeit, és összegyűjtötte a középkori magyar fővárosban akkor működő orvosokra vonatkozó adatokat is.1 Természetesen a tulajdonképpeni orvostörténeti irodalom is foglalkozott ezzel, sőt adatokat hozott a többi egészségügyi foglalkozásra is: sebészekre, ftirdősökre, borbélyokra, gyógyszerészekre.2 Elmondhatjuk, hogy elődeink valóban igen gazdag orvos- és egészségügy-történeti anyagot tártak fel, éspedig olyan mértékben, amilyent a főváros történetének más ágaiban hiába keresünk. Látszólag tehát nincs sok teendő hátra, csupán néhány lényegtelen adatot kell pótolni és egy-két tévedést helyreigazítani. Ezek után elfogadhatnánk azt a képet, amelyet az eddigi irodalom, elolvasása után magunkban szükségképpen kialakítunk: az ország orvosi művelődése az említett korszakban magas fokú, városaink egészségügye nem marad el a Nyugaté mögött, sok és jó orvos működik hazánkban.3 Úgy érezzük azonban, hogy ez a kép - legalábbis az egyetemet végzett orvosi ellátottságot illetően - módosításra szorul. Történetíróink és orvostörténészeink figyelmét ugyanis az a nagyszámú adat kötötte le, amely az uralkodó és a feudális nagyurak háziorvosairól maradt ránk. Királyaink, és tőlük függetlenül gyakran királynéink ugyanis egyszerre több orvost tartottak. Akár Mátyás király, akár a két Jagelló-házi uralkodó udvartartását vizsgáljuk, egymással párhuzamosan négy-öt orvossal találkozunk, még ha a sebészeket nem vesszük is figyelembe.4 Tudunk nem egy főpapi, főúri háziorvosról is. Estei Hippolit esztergomi érsek például 1489-ben évi 200 Ft - hatalmas összeg - fizetést biztosított olasz háziorvosának.5 Mátyás király fia, Corvin János herceg is tartott orvost De Angelis (Angellis) János Jakab, a szabad művészetek és az orvostudomány doktora személyében.6 (Ennek a hasonló keresztnevű kortárs királyi orvossal való azonosságát nem 1 Ld. pl. Horváth 1937.; Balogh 1966. I. 653-654. p.; FoGEL 1913. 93-95. p„ 79-81. p. stb. 2 Ld. pl. HERCZEG 1929.; FARKASLAKI HINTS 1939.; K.ORBULY é. n. 365-380. p.; ENGLANDERNÉ BRÜLL 1930. 20-29. p. stb. 3 Vö. KORBULY é. n. 365. p. skk. 4 Ld. fenn az 1. jegyzetben idézett irodalomban említetteket. Egy-két kiegészítés: II. Ulászlónak Brixeni (nem brissiai!) Lőrinc nem sebésze, ahogy azt Fógel írta (FÓGEL 1913. 95. p.), hanem orvosa volt. „Laurentius de Brixia italus medicus [...] regis Hungarie” MÓL DL 46950. Az 1514-ben említett Leo remete királyi orvos (FÓGEL 1913. 94. p.) már 1506-ban királynéi orvos volt. „...excellenti doctore domino Leone heremita phisico reginalis maiestatis...” Archives du Château du Vigan 1. B. 1/3. (Az oklevél fényképmásolatát Franciaországból Vajay Szabolcs barátom (Párizs) szíves segítségével kaptam meg, amit ezúton is köszönök.) Megjegyzem, hogy az oklevelet feldolgozó Jean Lartigaut (Lartigaut 1965. 374. p.) a Rlls M"s rövidítést tévesen Regalis Maiestis-ra oldotta fel, és így királyi orvosnak nevezte. 5 A fizetés egy részével adós maradt. FÜGEDI 1960. 552. p. Összehasonlításul egykét adat. Egy jobbágytelek évi királyi adója 1 Ft, egy ökör ára 2-3 Ft volt. Olyan tekintélyes szabad királyi város, amilyen Kassa volt, 1489-ben, tehát akkor, amikor Hippolit érsek orvosát 200 Ft évi fizetéssel fogadta fel, 1000 Ft adót fizetett a királynak. TELEKI 1852-63. XII 477. p.; Hippolit utódai is tartottak háziorvost. 1510-ben Bakócz prímás orvosát Jánosnak hívták. MÓL DL 46950. 6 1503: MHCZ XI. 82-85. p.; vö. uo. 79., 88. p.
