Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten a Hunyadi és a Jagelló-korban
618 Társadalmi csoportok a középkori Budán A fentiekben a hivatalnok réteg és értelmiség problematikáját egy városcsoport lakóinak példáján kíséreltük megközelíteni. Csak mellékesen foglalkoztunk a királyi udvar kulturális kisugárzó hatásával, példáinkat elsősorban Buda, Pest és Óbuda polgárságából származó vagy itt polgárjogot szerző hivatalnokok, értelmiségiek életpályáiból merítettük. Ez a réteg, amely a városok vezetésében is egyre növekvő szerepet játszott,151 még ha egyes tagjai nemességet szereztek is, joggal nevezhető polgári értelmiségnek. Az ideköltöző ügyvédek, javadalmas papok, sőt királyi tisztviselők tekintélyes százaléka szintén nem tartozott a feudális uralkodó osztályhoz, hanem mint láttuk, mezővárosi vagy városi polgári származású volt. A királyi udvarban kétségkívül hatott rájuk a feudális nemesi ideológia, de a polgárság között élve többségükben szolidárisak lehettek polgártársaikkal is. Talán nem véletlen, hogy a reformáció terjesztéséből is kivették a részüket. A színvonalas budai iskolákban pedig a közpolgárság is egyre jobban megismerkedhetett az akkori korszerű műveltség elemeivel. Érdeklődésük kiterjedt sok mindenre. Tudjuk, hogy Ebendorffer budai városi tanácstag lemásoltatta a maga számára a Summa legum című jogi kézikönyvet, és ezzel együtt a támokszéki statútumokat. Ebendorffer fiai egyetemre jártak, ő azonban - jelenlegi tudomásunk szerint - nem. Nem volt hivatalnok, sem városi jegyző, hanem kereskedő, aki igen hosszú ideig ült Buda tanácsában. Úgy látszik, szükségét érezte a jogtudomány ismeretének.152 Ez viszont azt mutatja, hogy a városi vezető réteg tagjai sem nélkülözhették már a jogot. Bizonyára az irodalom egyéb ágai iránt is érdeklődött ez a polgárság. Németországban ebben az időben naplókat, családi és városkrónikákat írtak már a polgárok,153 és ennek a hatása annál inkább érvényesülhetett Budán, mivel az itteni patríciusok német anyanyelvű csoportja rokoni kapcsolatban állott a délnémet városokkal.154 A Haller család nürnbergi főága is elkészítette történetét, és ebben a budai ággal is foglalkozott,155 ilyenformán a budaiak közvetlen értesülésekkel rendelkeztek a külföld hasonló alkotásairól. Valószínű, hogy csak a török pusztítás miatt nem került ilyen a kezünkbe. De hogy volt ilyen, azt Budai Kakas János nemrég előkerült naplója is bizonyítja.156 Nem véletlen az sem, hogy János király uralkodása idején a fővárosi polgárság irodalmi működéséről már többet tudunk. Pesti Mizsér Gábor idevaló volt,157 Bornemisza Tamás budai kereskedő, majd tanácstag pedig magyarul írta meg a főváros 1541. évi elestét.158 Ebből az időből más magyar nyelvű történeti feljegyzéseink is maradtak. Különösen Mindszenti Gábor emlékirata oly fejlett irodalmi alkotás,159 amelynek alapján fel kell tételeznünk korábbi, magyar nyelvű irodalom meglétét, amely legalábbis részben a helyi magyar polgárság alkotása lehetett. 151 Ld. fenn, 139. j. 152 Az Ebendorffer-kódex eredetije: OSZKK Cod. Lat. Medii Aevi 365.; Ld. rá BONIS 1965. 373-409. p.; Ebendorfferre: MÓL Ft. Zágrábi érs. lt. 40. Priv. [MOL DF 252008.]; BFL ME 4. sz. [MOL DF 286051., Budai mészárosok 362-363. p.]; MÓL DL 17919., 45955.; MÓL Ft. Észt. kpt. m. lt. Lad. 64. fase. 1. nr. 18. [MÓL DF 238163.]; QuGSt Wien II/3. 5040., 5493. sz.; 11/4. 5526., 5786. sz.; Pesty 1878. III. 123. p.; MÓL Ft. Bártfa v. lt. oki. 3836. sz. [MÓL DF 216724.]; MÓL Ft. Pozsony v. lt. oki. 5204. sz. [MÓL DF 243248.] Fiaira ld. fenn, 18. j. 153 Reinm 1919. 193-213. p.; Andreas 1943. 401^105. p.; Schmidt 1958. 154 Vö. KUBINYI 1966. 272-275. p. 155 Kubinyi 1963-64. passim. 156 Kubinyi 1971c. [Az eredeti változatban sajtó alatt lévőként említve - A Szerk.] 157 Kubinyi 1968b. 81-86. p. 158 A magyar irodalom története 285. p. 159 Uo. 286. p.
