Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
464 Társadalmi csoportok a középkori Budán tűk meg.51 Az akkori német patriciátus nem zárkózott el a magyar közép-, sőt főnemességgel való házasságtól, és eltérően másfél száz évvel későbbi jogutódaitól, maga is szerzett feudális birtokot. Érdemes lenne annak vizsgálata, hogy mikor és miért változott meg ez a helyzet. Tanulmányunkban ezért igyekeztünk összefoglalni a budai patriciátus családi kapcsolatait, fontosabb családjainak történetét és leszármazását a kezdetektől 1470-ig, azaz addig az évig, amelynél korábbi tanulmányunkat elkezdtük. Mint ott kifejtettük, a Jagelló-kori vezető családok közül nem ismerünk olyant, amely már Mátyás kora előtt is közéjük tartozott volna,52 és így a korábbi családok, amelyeket most vizsgálunk, fiági leszármazottai abban a tanulmányunkban nem szerepelhettek. Végül függelékben néhány kiegészítést adunk az említett tanulmányhoz. A budai patriciátus a kezdetektől Mátyás koráig Városalapítók A 13. századi budai patriciátus családi kapcsolatait szinte lehetetlen meghatároznunk. Családnév még nincs, és ha egyes ritkábban használt személynevek adnak is lehetőséget bizonyos következtetések levonására, ezek még sem elegendők arra, hogy nagyon kis kivételtől eltekintve leszármazottaikkal foglalkozhassunk, azokat felismerhessük. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a vezető réteget kizárólag a városi tanácstagság alapján tudjuk meghatározni, viszont a 13. századból mindössze egy tanácslista maradt fenn, 1292-ből.53 Budát a 13. század közepi alapítása után 1264-ig egy bíróból (villicus) és tizenkét esküdtből álló, választott tanács kormányozta, azonban ekkor a választott bíró helyét egy a királytól kinevezett rektor foglalta el. Csak 1346/47-ben állt helyre a polgárság bíróválasztási joga.54 A rektorok - a magyar Kökényes-Rénold nembeli Mikud későbbi bán kivételével55 - németek és általában Buda polgárai voltak. Budai polgárok nevét először egy keltezetlen, de az 1250-es évekre tehető oklevélből ismerhetjük meg: itt előfordul a Pest castrumbeli Pál comes veje, a kis István, valamint Péter, továbbá az Új Buda-beli Benedek, a Szent Jakab-templom (Óbuda mellett) plébánosának testvére és Lodomér.56 A következő, ugyancsak keltezetlen oklevél 1258 és 1264 közöttről említi Pétert, a budai villicust,57 aki 1264. szeptember 11-én ebben a minőségében három polgártársával, Carullal, Rapolthtal és Greyffel képviseli a várost.58 59 Ez év őszén függeszti fel IV. Béla a budaiak bíróválasztási jogát, és nevezi Heinrich Preussel ismert bécsi lovagot, előtte barsi ispánt, a budai vár rektorává. Utóda Walter comes lett.54 1267-68 táján Péter volt villicus a fent említett 51 KUBINYI 1970a. 446-454. p. 52 KUBINYI 1966. 275. p. 53 BTOEI. 283. p. 54 KUBINYI 1969a. 9., 18. p.; KUBINYI 1970a. 446. p. 55 ECKHART 1917. 77. p. 56 BTOE I. 72. p. Ennek és a következő okleveleknek keltezésére ld. KUBINYI 1961a. 139. p. 216-219. j. 57 BTOEI. 71. p. 58 Uo. 73. p. 59 KUBINYI 1961a. 127. p.
