Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten a Hunyadi és a Jagelló-korban
606 Társadalmi csoportok a középkori Budán kancalláriai, tanácsi jegyzőként fordulnak elő forrásainkban mind vagy deákok voltak, vagy pedig egyetemre jártak.49 Mielőtt a fővárosi értelmiség és hivatalnok réteg egyes csoportjait szemügyre vennénk, pillantást kell vetnünk az iskolázásra. A litteratusok, a jogászrend meghatározásával foglalkozó kutatók joggal emelték ki a hazai tanultságot. Buda és Pest a 15-16. század fordulóján iskolaváros volt. A különféle számadáskönyvekből adatokat kapunk az iskolák számáról. Valamilyen ünnep vagy más fontos esemény alkalmával ugyanis az iskolások „rekordáltak”, azaz énekeltek az uralkodó vagy egy előkelő személyiség előtt, és ezért pénzt kaptak. Az 1494-95-ös kincstári számadáskönyvben állandóan visszatérnek „a különböző iskolákban tartózkodó rekordáló iskolásoknak” kifizetett tételek. Egy alkalommal a budai és pesti iskolások közösen rekordáltak.50 Zsigmond lengyel herceg, II. Ulászló öccse egy ízben hét iskola tanulóinak fizetett rekordálásért.51 Hasonlóképp 1526. május 27-én II. Lajos király.52 A testvérvárosok területén tehát minimálisan hét iskola működött. Itt voltak elhelyezve a koldulórendek magyarországi főiskolái, stúdiumai53 is. A domonkosok kiváló, bizonyos mértékben egyetem jellegű, egyetemi grádust is nyújtó főiskolájáról már fent is szóltunk.54 Magas színvonalú stúdiumot tartottak fenn a ferencesek is a budai Szent János-kolostorban. Itt tanított az európai hírű tudós, Temesvári Pelbárt.55 Középfokúnak számított az óbudai káptalannak, ennek az országos hatáskörű hiteles helynek az iskolája. Természetesen alapfokú képzést is nyújtott. Tanulói, úgy látszik, az iskolában vagy az iskola mellett laktak. Tudunk olyanról, aki Szentendrére való volt, és - ha Békefi feltevése helyes fehérvári és Solti származásúról is.56 A tanulók itt a hiteles hely mellett a deákműveltség elemeivel, az oklevelek fogalmazásával, a hiteles helyi eljárás csínjával-bínjával, a magyar szokásjoggal is megismerkedhettek. A káptalan tagjai között sok volt királyi kancelláriai tisztviselő, nem csoda hát, ha itt sokan tanultak, és nagy tudású deákká váltak. Bizonyára itt tanult óbudai Bak János, a káptalan jobbágya, aki tudását később a leleszi konvent hiteles helyi kancelláriája élén, majd a nádor irodájában kamatoztatta, hogy élete végén kanonoki stallumot szerezve a káptalanban, saját magának váljék földesurává.57 A káptalan jegyzőjeként működött egy időben a formuláskönyvet összeállító, és e szerint szintén deákokat nevelő Magyi János is.58 Az iskola súlyát talán nem annyira az iskolamester által átadott középfokú 49 Ezek után igazat adhatunk Papp Lászlónak (Papp 1957a. 480. p.), aki azt mondja, hogy „arra lehet következtetni, hogy az iskolázás sokkal nagyobb mértékű volt XVI. században, talán már a XV. században is, mint közvetlen emlékek alapján gondolni lehetne”. Papp a deákok elterjedéséből vonta le következtetéseit. Ennek érvényét adataink szerint a 25. jegyzetben fenn idézett vita sem gyengítette, sőt-mivel nem minden deákot neveztek annakkövetkeztetéseit még élesebben is meg lehetne fogalmazni. 50 ENGEL 1797-98. I. 79., 97., 115., 116., 118., 121., 166., 167., 180. p. Vö. A magyar irodalom története 186-187. p. 51 DivéKY 1914. 22., 25. p. 52 MÓL DL 24405. 53 Az Ágoston-rendiről Id. pl. Banfi 1968. 194-200. p. 54 Ld. fenn, 11 j. 55 Karácsonyi 1924. II. 561-562., 566. p. skk.; Horváth 1932. 24-26. p. 56 Békefi 1910. 196-199. p.; BONIS 1967. 238. p. skk.; Kubinyi András -Fügedi Erik: Az óbudai káptalan (sajtó alatt). [Kubinyi-FüGEDI 1967-68. -ASzerk ] 57 Uo. 58 BÓNIS 1967. 238. p. 55. j.
