Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Parasztok fővárosba költözése a középkor végén
592 Társadalmi csoportok a középkori Budán Zalai Mihálynak lakott 1505-ben Buda Szentpéter külvárosában Makrancai Miklós. Kétséges, hogy azonos-e azzal a Zalai Mihállyal, aki 25-ben, ugyancsak a Szentpéteren, azonban Ihos Jánosnál lakott, és akinek a Magasallja szőlőhegyen 25 köböl bora termett. (Lásd a tizedlajstromot.) Zalai, más néven Szabó Pál budavári, Szent János utcai házát 1503. és 1507. évi oklevelek említik. KNAUZ 1863b. 36-37., 138-140. p. Zalai származású és budai lakos György fia Péter királyi trombitás kapta I. Ulászlótól a Pilis megyei Hidegkút birtokrészét. MÓL DL 44310. Zalai Péternek 1505-ben a budai Kégler szőlőhegyen 40 köböl bora termett. (Lásd a tizedlajstromot.) Zalai Péter budai rózsamáli szőlőjében 1505-ben 15 köböl bort szüretelt. (Lásd a tizedlajstromot.) Zalai Péternek 1510-ben a tizedszedők 5 köböl bort adtak el, igaz, a bejegyzés át van húzva. (Lásd a tizedlajstromot.) Zalai Simon Buda Szentpéter külvárosában a Duna közelében lakott. 1505-ben magasalljai szőlőjében 204, 1510-ben ugyanott 269 köböl bora termett. (Lásd a tizedlajstromot.) Pesti polgárok Baranya megyeiek Baranyai Mártonnak 1516-ban háza volt a pesti Bécs-kapu közelében. MÓL DL 71146. Kovácshadai Kis Gergely nemes és pesti polgárként Bodó Mihály végrendeleti végrehajtója 1511-ben. MÓL DL 61983. (Tévesen Kovácsinak nevezve tanú a végrendeletnél. MÓL DL 61980.) Kovácshida a siklósi uradalomhoz tartozó vámhely volt. CSÁNKI 1890-1913.11. 499. p. Cselei János nemes és pesti polgár több ízben szerepel az 1490-1500-as években. HO I. 379., 381-382., 388-389., 393-394. p. A Nyulak szigeti apácák mezővárosa volt. CSÁNKI 1890-1913. II. 461. p. Czelei (helyesen nyilván Cselei) László pesti hajósmester volt. 1524 utáni oklevél. MÓL DL 32685. Karancsi György 1495-ben pesti hajósmester volt. ENGEL 1797-8. I. 104. p. A Dengelegi Pongrácok mezővárosa volt. CSÁNKI 1890-1913. II. 461—462. p. Pécsi Boltos Mátyás 1525-ben nemesként soproni harmincados (HÁZI 1921^13.1/7. 144-145., 147., 207-208., 299. p.) háztulajdonos volt Pesten, a Szent Péter utcában. 1537-ben adta el a házát. MOL R 224. Nemzeti Múzeum lt. Törzsanyag. Pecsétes iratok. 1537. évi 7. sz. [1537. 04. 24.] Pécsi Ferenc 1509-ben iratkozott be a bécsi egyetemre. Matrikel II. 360. p. Somogy megyeiek Somogyi András házassági ügye miatt került az esztergomi szentszék elé 1495—1522 közt. Nyási fkv. 224b. Somogyi Balázs úgy látszik, Pest vezető rétegéhez tartozott (nem providusnak, hanem prudens et circumspectus-nak nevezi egy városi tanúvallatás) 1524 után a pesti hajósok ügyében tett vallomást. (Úgy látszik kereskedő volt.) MÓL DL 32685. Somogyi Bálint özvegyét említik 1499-ben. HO I. 385. p. Somogyi Ferenc 1524 után a pesti hajósok ügyében tett vallomást. MÓL DL 32685. Somogyi Mihály 1524 után a pesti hajósok ügyében tett vallomást. MÓL DL 32685.
