Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Parasztok fővárosba költözése a középkor végén
Parasztok városba költözése a középkor végén 589 Pécsi János 1498-ban és az 1500/1501-es bírói évben budai tanácstag. MÓL Ft. Román Nemzeti Múzeum kolozsvári fiókja, Macskássy cs. lt. 894 [valószínűleg ma A 7, MOL DF 254980.], Észt. kpt. m. lt. Lad. 64. fasc. 1. nr. 24. [MOL DF 238261.] Pécsi Miklós, másként Zsemlyesütő, Buda-külvárosi zsemlyesütömester és malombérlő. 1497-1503: MÓL DL 20563., 2246. Pécsi Tamás. 1512-ben felesége Zsófia, 1515-ben szőlője van az (Óbuda melletti) Tompsa szőlőhegyen. (Prot. Bud. 135-136 és 321-322. p.) 520/21-ben budai bíró. MÓL Ft. Tiszántúli ref. egyh. kér. kt. 133. [ma valószínűleg 81, MOL DF 275871.] Szilszegi Gömböc (Gembeczt) Istvánnak 1510-ben a Demjénmál nevű budai szőlőhegyen 90 köböl bora termett. Lásd a tizedlajstromot. CSÁNKI 1890-1913. II. 528. P. Somogy megyeiek Atádi János budai bíró volt 1525-ben, 1529-ben és 1536-ban. Észt. kpt. m. lt. Lad. 53. fasc. 3. nr. 39. [MOL DF 238123.]; MÓL Nemzeti Múzeum Törzsanyag 1529. 101. sz.; Nürnberg v. lt. Urkunden 3944. Mályusz reg. Nagyal. 436. sz.) Atád CSÁNKI 1890-1913. II. 576. p. szerint mezőváros, mert évi vására volt. Különben Batthyány-birtok. Fügedi kétségbe vonja mezőváros jellegét, mert annak soha nem nevezik és nincs koldulórendi kolostora. Szerinte az évi vásár önmagában nem tesz mezővárossá egy helységet. (FÜGEDI 1970b. 987. p.) Épp Atád esetében azonban nem merném mégsem kétségbe vonni a település mezővárosi szintjét, ugyanis nagyszámú innen származott papra maradt adat, főleg mezővárosi polgárfiak mentek papnak. Babocsai János 1510-ben Buda Szentpéter külvárosában lakott, és a Formánkúton 13 köböl bora termett. (Lásd a bortizedlajstromot.) Nem biztos, hogy azonos az 1516-ban és 1518-ban említett gazdag Buda-külvárosi zsemlyesütőmesterrel és malombérlővel. KNAUZ 1863b. 107., 114. sz. Babocsai Máté 1510-ben Buda Szentpéter külvárosában Tóth Mártonnál lakott, a Rósás szőlőhegyen 45 köböl bora termett. Lásd a tizedlajstromot. Babócsa mezőváros a Marcaliaké és a Bátoriaké volt. CSÁNKI 1890-1913. II. 576. p. Bárdi Péter 1510-ben a budai Molnár utcában lakott, az ő lakója lehetett Kun Gergely. Lásd a tizedlajstromot. CSÁNKI 1890-1913. II. 590. p. Bárki Ambrus eredetileg Logodról költözött fel egy budai Olasz utcai bérházba. 1510-ben a Kégler szőlőhegyen 70 köböl bora termett. Lásd a tizedlajstromot. CSÁNKI 1890-1913. II. 590. p. Bogádi Mátyásnak 1505-ben a budai Tikermál szőlőhegyen 29 köböl bora termett. Lásd a tizedlajstromot. Bogád a pannonhalmi apátság és a fehérvári káptalan birtoka volt. CSÁNKI 1890-1913. II. 594. p. Karai Szabó Benedek (Kisbence) és fia, Miklós deák a budai Szent György-templom közelében voltak háztulajdonosok. Szőlője az Aranygomb szőlőhegyen volt, ahol 1505-ben 80 („Zab Bencze”!), 1510-ben 94 köböl bora termett. MÓL DL 46636., Prot. Búd. 197., 280-281. p., valamint a tizedlajstromok. Kara királyi, vagy pannonhalmi apátsági és fehérvári káptalani birtok: CSÁNKI 1890-1913. II. 616. p. Karádi Mihály, 1505-ben a fehérvári káptalan, 1510-ben a pannonhalmi apát házában lakott Budán. A Hengerejtő szőlőhegyen előző alkalommal 351, a második alkalommal 181 köböl bora termett. (Lásd a bortizedlajstromokat.) Karád a leveldi karthauziaké volt. CSÁNKI 1890-1913. II. 617. p.
