Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Parasztok fővárosba költözése a középkor végén
Parasztok városba költözése a középkor végén 585 Más adatok is mutatják ennek a dél-dunántúli tájnak jelentős kapcsolatát a fővárossal. Mint ismeretes, Magyarországon az úgynevezett hiteleshelyek voltak jogosítva közhitelű oklevelek kiadására. Minden hiteleshelyhez megszabott illetékességi terület tartozott, ezenkívül jogosult volt viszonossági alapon a szomszéd hiteleshely területén is eljárni. Országos hatáskörű hiteleshely csak az (ó)budai és a fehérvári (rövid ideig még a boszniai) káptalan volt. Igen érdekes ezzel kapcsolatban az (ó)budai káptalannak 1511—1522 közöttről fennmaradt hiteleshelyi jegyzőkönyve. A káptalan előtt történt birtokelidegenítések közül természetesen a legtöbb a törzsterületre, Pest és Pilis megyékre vonatkozik, 34,1%. Utána következik a szomszéd területből a Solti szék (7,8%) és Fejér megye (5,0%), majd ötödik helyen Somogy (4,1%). Heves és Borsod után nyolcadik Baranya (2,2%). Zala és Tolna területéről egyaránt 1,3% birtokelidegenítést jegyeztek fel az (ó)budai káptalan előtt. Ezek a számok annál jelentősebbek, ha figyelembe vesszük, hogy az ország egész területéről, Erdélyt is beszámítva, jöttek a káptalan elé, hogy birtokelidegenítéseikről okleveleket állítsanak ki. Összesen 65 megyéből, illetve kerületből (karánsebesi kerület pl.) jegyeztek fel ilyen eseteket.76 Somogy és Baranya semmi esetre sem tartozott a budai káptalan körzetéhez, még a szomszédság jogán, viszonossági alapon sem. Buda és a délvidéki megyék között ott feküdt a szintén országos hatáskörű Székesfehérvár, de minden megye területén önálló hiteleshelyek is működtek. (Tolna: Szekszárd, Baranya: Pécs és Pécsvárad, Somogy: Somogyvár, Zala: Kapornak, Tihany, Zalavár és Újudvar.)77 Feltétlenül volt ebben része a fővárosi jellegnek is, azonban nem teljesen, mert különben a többi megyéknél is hasonlóan magas arányt kellett volna elérni. A hiteleshelyi működés tehát ugyancsak az átlagnál magasabb számarányt mutat a dél-dunántúli megyéknél Óbudán, és bár Zala viszonylag kevésbé jelentős (igaz, négy saját hiteleshelye is volt), különösen Somogy ötödik helye főleg a gazdasági kapcsolatokkal magyarázható.78 Eredményeinket összefoglalva egyben meg kell kísérelnünk a tanulmányunk elején felvetett kérdések megválaszolását is, azaz kapcsolatban áll-e a dél-dunántúli parasztok aránytalanul nagyszámú fővárosba költözése ennek a vidéknek alacsonyabb fokú városiasodásával, és elmondható-e az, hogy ennek a vidéknek a főváros és testvérvárosai jelentették a „város” fogalmát. Először is meg kell állapítanunk, hogy egyrészt a négy megye nem egyforma mértékben és azonos módon biztosította a három testvérváros polgárságának utánpótlását, másrészt a városba vándorlást nem szűkíthetjük le ezekre a városokra, hanem legalábbis Székesfehérvárt és Szegedet is tekintetbe kell vennünk. Baranya és Tolna nem annyira falusi eredetű lakosságával növeli a városi polgárság számát, hanem városi és mezővárosi polgárokkal. Azaz itt a nagyvárossal gazdasági kapcsolatban álló kisváros közvetítésével - akár az ország más részén - jut a paraszt a polgári rend közé. Kivétel a Székesfehérvártól függő Nyugat-Tolna és Eszaknyugat-Baranya megye. Baranya nagyobbik fele Pécs, Tolna keleti fele pedig a Duna menti gazdag mezővárosok piaci körzetéhez tartozott nyilvánvalóan. Zala és Somogy (mely utóbbin Buda Pesttel, Székesfehérvárral és Szegeddel osztozott, bár feltehetően Pécsnek is hasonló szerepe lehetett) jobbágysága azonban erősen vonzódott a távoli nagyvárosok felé, ugyanakkor saját területükön városok egyáltalán nem, mezővárosok 76 Kubinyi—FÜCEDI 1967-1968. 9-34. p 77 BÓNIS 1962. 97. p. 78 A törzsterületet és a közvetlen környéket leszámítva (azaz Pest, Pilis, Fejér megyék, a Solti szék, Nógrád, Heves és Esztergom megyék nélkül) a Somogy megyei birtokelidegenítések az összesek 8,6%-át teszik ki. (Az alapadatokat Id. fenn, a 76. jegyzetben idézett műben.) Vö. fenn, a 3. táblázattal.
