Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 555 deák a 16. század elejének leghíresebb ügyvédje. Az óbudai egykori apácák jobbágya nemességet szerzett, és az esztergomi érsek jogügyigazgatójaként fejezte be életét. Említettük hogy Óbudai Kálmánné Czikó Katalin Porkoláb Andráshoz ment másodszor férjhez. Már 1498-ban az, 1502-ben viszont egyikük sem él. Láttuk, hogy volt sógora, Kálmán Péter egy időben Pesten esküdt volt, és ezt tudva, érdekes megemlíteni, hogy 1503-ban említik néhai Porkoláb András pesti házát. Valószínűen azonos a két Porkoláb András. Találunk is Pesten Porkoláb nevű patríciusokat, akik között vannak óbudai összeköttetésűek. Osvátot 1492 elején a város tanácstagjaként találjuk, míg 1494-ben Hont megye adószedője. Feleségét Orsolyának hívták. 1513-ban már nem élnek. Még életükben azonban kápolnát alapítottak Óbudán, ahol különben egy későbbi, 1517. évi adat szerint szőlőbirtokuk is volt. Egy másik Porkoláb is tanácstag volt Pesten: Dénes 1493-ban. Ez a pesti Porkoláb család is a nemességhez tartozott.141 Tatai (Pesti) Bodó Mihály idézett végrendeletében az egyik tanú Pesthi György deák (dictis Thathensis), míg ugyanitt a végrendeleti végrehajtók között már Tatai György deáknak mondja. A végrendelet átírása alkalmával 1511-ben a pesti plébánoshelyettes nobilis et circumspectus Tatai György deák pesti polgárnak írja nevét. Ezek szerint nemes és városi patrícius. 1512-ben megint olvasunk róla: egregius Pesti György deák Pest megyei birtokot vesz zálogba. 1514-1517 között Pesthi Thathay György deák a pannonhalmi apátság „provisor seu scriptor curia”-ja. A következő adat 1521. Ekkor cserélte el az egregius Pesthi „Thathensis” György deák budai rézmáli szőlőjét egy újlakira. Gyermekei: fia, György és lánya, Dorottya. A leszármazását egy 1555. évi adat tisztázza. Örökösnek fogadják egymást Pesti Tatai, másként Hatvani György deák fiai: a Felhévízi Nagy Margittól született György, és a Bánchy Annától született János. György birtokai közt Pest és Somogy megyei ingatlanok, a néhai Nagy Imrétől örökölt felhévízi kőház, mészárszékek és malomhely, öt budai és két óbudai szőlő, budai és pesti kőház és a Pest megyei Ecser puszta található. János Nagyhatvanban volt részbirtokos, de birtokolt Csongrád, Bács (Nagybáncsa) és Pest megyében is. A testvérek kikötötték még, hogy haláluk esetén Danes Farkas vagy Székesfehérvári Ghémes Farkas lánya örököljön mindent. Tatai György neve tanúsága szerint tatai, mezővárosi polgárfi lehetett, aki deákmüveltséget szerezve, földesúri tisztviselőként bejutott a nemességbe. Pestre költözvén az itteni patriciátushoz számított. Vagyonát birtokok zálogba vevésével és főleg házasságaival növelte. Első apósa, Felhévízi Nagy Imre azonos társadalmi körből került ki, mint veje. A jogilag mezővárosi Felhévízről, Buda külvárosából származott, ahol a földesúr káptalan provizora lett. 1505-ben a budai Mondolás szőlőhegyen 298, 1510-ben 107 köböl bora termett. A szőlő 1555-ben jogilag (mert közben Buda török kézre került) unokájáé. 1514 körül már volt provizor, 1519-ben pedig óbudai, később szintén unokájára szállott, szőlőjét említik. 141 1497.: MÓL DL 61905., MÓL DL 59864., MÓL DL 59863.; 1484.: MÓL DL 18986.; 1486: MÓL DL 19114., 19116.; 1489: MÓL DL 59783.; 1490: MÓL DL 19661.; 1494: MonVatic 1/5. 37. p.; 1496-1497: MonVesp IV. 61-63., 65-69., 81-82. p.; 1500: SÜMEGHY 1928. 165-168. p,; 1508. e.: Nyási fkv. 166. p.; 1468: Sümeghy 1928. 122-123. p.; 1482-1483. MÓL DL 46068., KOVACHICH 1799. 238-239. p. Óbudai Ferenc deák mint az apácák jobbágya: MÓL DL 8840. Nemes: 1498: SÜMEGHY 1928. 148-150. p. Érseki director causarum pl. 1511: Prot. Búd. 26. 1498: Sümeghy 1928. 151-153.p.; 1502: uo. 174—176. p ; 1503: HOL 393-394. p.; 1492: Károlyi Oki. III. 2. p.; 1494: ENGEL 1797-98.1. 23. p.; 1513: MonVesp IV. 220-222. p.; 1517: KNAUZ 1863b. 110. sz.; 1493: MÓL DL 46241.
