Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
554 Társadalmi csoportok a középkori Budán visszatért a kincstári adminisztrációba. 1493 végén kassai kamarás Báthi György pesti lakos. Egy keltezetlen formuláskönyvi adatban néhai nemes „G. de B.” (azaz Georgius de Bath) volt pesti bíróról olvashatunk. Özvegyének keresztneve M.-el kezdődik, fiait Péternek és Pálnak hívták. Két korábban említett fiáról nincs adat. Igen valószínű, hogy ez az M. keresztnevű asszony azzal a Márta asszonnyal azonos, aki előbb Szabó György, majd később Szakács Miklós pesti polgár özvegyeként 1518-ban a pálosokra hagyományoz. Szakács neve előfordul már 1490-ben, 1503 elején városi tanácsos.140 Óbudai Kálmán és Porkoláb családok Egy 1497. április 19-i oklevélben pesti városi tanácstagnak nevezik Kálmán Pétert. Ugyanez év március 17-én Pesti Kálmán Péter és Leleszi Mihály mester budai kanonok közös zálogbirtokáról olvashatunk. Ugyanebben az ügyben egy nappal előbb is kelt oklevél: itt Leleszi társa nemes Kálmán Péter óbudai lakos. A pesti esküdt Kálmán tehát tulajdonképpen Óbudán élt. Valóban az idézett két pesti adat kivételével mindenütt Óbudainak mondják. 1484 és 1500 közt több oklevélben találkozunk vele. Királyi gyalogostiszt, majd kapitány (1486), egregiusnak címezik, és különféle Nógrád és Pest megyei (pl. Káposztásmegyer) birtokokat szerez zálog fejében, Pénzkölcsönöket szokott még nyújtani, és fedezetül birtokokat kötnek le neki. 1494-ben Ágota nevű feleségéről és Tamás nevű testvéréről olvashatunk. 1496-1497-ben újabb hitelezési ügyletéről hallunk. Laki Péter pécsi prépostnak kölcsönzött. A kölcsönügyletben Budavári Pathaky Antal és Alagi Dénes voltak társai. Óbudai rokonságáról egy 1500 évi oklevél tudósít, lemond ugyanis a testvére, nemes Óbudai Kálmán (itt keresztnév!) után őt illető óbudai javakról, és hozzájárul elcserélésükhöz. Óbudai Kálmán özvegye, Katalin ekkor már nemes Óbudai Porkoláb András felesége, akitől időközben János nevű fia született, míg Óbudai Kálmántól született Margit nevű leánya nemes Óbudai Ferenc deák felesége. Három gyermekük van. Volt még Óbudai Kálmánnak egy ugyancsak Margit nevű leánya, aki ekkor már nincs életben. Neki Kovácsy Benede.ctől Borbála nevű lánya született. Óbudai Kálmán Péter nemsokára meghalt, örököse - gyereke, úgy látszik, nem volt - bátyjának veje, az előbb említett Óbudai Ferenc deák lett. Ő hajtatja végre 1508 előtt az (Alagi) Dénessel együtt Laki Péter ellen indított adóssági per ítéletét. Néhány szót kell azonban szólni Péter bátyjáról, Óbudai Kálmánról is. Neve 1468-ban fordul elő először. Mátyás meg akarta jutalmazni a boszniai és csehországi hadjáratokban kimutatott vitézségéért, felmenti tehát a neki adott óbudai házát minden szolgáltatás alól. A király Óbuda városbeli Zechen László fia Kálmán gyalogoskapitánynak nevezi. Nem mondja nemesnek. Úgy látszik tehát, hogy az óbudai polgárfi a katonai szolgálat által emelkedett a nemességbe. Pályáját öccse is folytatta, aki a Szécsén név helyett bátyja keresztnevét használta vezetéknévként. Óbudai Kálmán 1482-ben már egregius, 1483-ban pedig Katalin nevű felesége mellett fiát, Tamást is említi egy oklevél. Egy keltezetlen oklevélből pedig megtudjuk, hogy Katalin a középbirtokos nemes Pomázi Czikó János lánya volt. Valószínűleg ez a Tamás, Óbudai Kálmán fia lehetett Kálmán Péter 1494-ben említett testvére, aki azonban már 1500 előtt meghalt. Igaz, hogy az adatban Péter „fráter carnalis”-ának nevezték, de lehet, hogy a római Szentlélek-társulatnál tévesen vezették így be. Óbudai Kálmán és Czikó Katalin veje, Óbudai Ferenc 140 1483: MÓL DL 33438-39.; 1487: MÓL DL 19334.; 1489: MÓL DL 61885. (átirat); 1493: Kassa v. lt. oki. 705. sz. [MOL DF 270744.]; Nyási fkv. 229b-230.; 1518.: Prot. Búd. 495-497. p.; 1490.: MÓL DL 57024.; 1503: MÓL DL 61945.; BALOGH 1966.1. 575. p. szabónak tartja, de mivel még bírósága előtt tekintélyes birtoka volt, nyilván legfeljebb Báthi apja volt szabó.
