Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Rákospalota és Pestújhely a honfoglalástól a török hódoltságig
206 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete sőbb ugyanebben az ügyben az apácák perük Palota földesurait: Gottviczot, Lorándfit és Porkolábot, hogy az említett július 25-én, amikor az apácák jobbágyai Szentmihály határában kaszáltak, a palotai urak jobbágyai zavarták el őket, vittek el tőlük 50 szekér szénát és foglalták el a szántóföldeket és kaszálókat. Nyilvánvaló, hogy a másfélszáz év előtti Párdi-Szentmihály határper éledt fel. Az ügyben felsorolták a palotai urak jobbágyait is, ezek egy része Palotáról, mások Sikátorból jöhettek. (Párdi már puszta.) Négy familiáris urasági tisztviselő vezette őket: Tiborc János, Sikátori Bikás Benedek, valamint egy másik Benedek és Barnabás. A jobbágyok nevei: Kis Imre, Oláh Ferenc, Kátai Mihály, Ács Antal, Czendel Pál, Veres Vince, Kis Tamás, Molnár Tamás, Péceli Jakab, Molnár Tamás fiai: Máté, Kelemen és Demeter, Fodor István, Legáth Pál, Fekete Balázs, Czendel Demeter, Legáth Miklós és fia István, Patai Mihály fia István, Pete Márton, Török Jakab, Veres Gergely, Zubor Bálint, Sebestyén fia Jakab, Oláh Bálint, Zubor Balázs, Sebestyén fia Péter, Legáth Benedek; Kosaras Lukács, Tót János, Vég Illés, Czendel János, Porkoláb Balázs és Sebestyén fia Balázs, azaz a familiárisokon kívül 34 fő. Közülük kettő iparos, amíg Szentmihályon csupán egy. (Palota—Sikátor: 5,9%, Szentmihály: 10%.)86 Az iparosok számaránya különben Pest környékén másutt is alacsony volt.87 Ha nem számítjuk a még bizonyára nem családnév Kist (mindig latinul parvusnak nevezik), mindössze egy családnév, a Zubor azonos 1424-ben és 1467-ben. 1486-ból ismerjük még Csömöri Péternek, Heranth Miklós palotai bírójának nevét.88 Adataink alapján Palota és környéke mezőgazdaságára is következtethetünk. A szántóföldek említése gabonatermelésre utal, amelyhez egy 1493-as adat alapján a len és kender, azaz ipari növények termelését is hozzátehetjük.89 A rétek, kaszálók viszonylag sűrűn fordulnak elő az oklevelekben, ami különben a Rákos és Szilas-patakok mocsaras környékén természetes is. Nyilvánvaló, hogy ilyen adottságok mellett a helyi parasztok állattenyésztést is űztek, még pedig úgy látszik elsősorban istállózót. Szemben a Pesttől délre elterülő és a középkor végén szinte fő mezőgazdasági ágként legeltető marha- és juhtenyésztést folytató területtel,90 91 erről a Rákos-pataktól északra nem beszélhetünk. Ennek ellenére az állattenyésztés, illetve a kaszálók tartása feltétlenül hatott a települések életére. Már említettük fenn Sikátor-Hartyánnal kapcsolatban a pusztásodás tényét. A pusztásodásnak különböző okai lehetnek, amelyek közül egy nagyváros körzetében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a város szívóhatását a jobbágyi kötöttségekkel szemben a parasztság szökéssel, az osztályharc egyik fajtájával válaszolt. A városba menekülés hozza a szabadságot magával, hiszen ahogy a német középkori jogi tétel mondja: „A városi levegő szabaddá tesz.”9' A pusztásodásra különben nem Sikátor-Hártyán az egyetlen adat. A régészetileg igazolható települések pusztulásán kívül oklevéllel igazolhatók, hogy elpusztult a királyi mulattatok, a regösök települése még a 14. század közepe előtt; de kipusztult a 15. század közepén Párdi is, amely pedig eredetileg még felszívta Regtelők egy részét is, ahogy Palota Párdit száz évvel később. Bár Párdin végig említenek szántóföldeket, a perek tanúsága szerint jelentőségét a kaszálók adták. A szénatermés lehet, hogy nem csupán a helyi állattenyésztés ellátását szolgálta, hanem a 86 MÓL DL 16618. SOLYMOSI 1969. 31. p. 7. sz. kihagyásokkal. 87 Kubinyi 1972e. 38-39. p. 88 SOLYMOSI 1969. 31-32. p. 8. sz. 89 MÓL DL 20122.; SOLYMOSI 1969. 32. p. 9. sz. 90 Kubinyi 1972e. 37-38. p. 91 Uo. 36. p.; Mitteis 1972. 182-202. p.
