Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Rákospalota és Pestújhely a honfoglalástól a török hódoltságig
204 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete A palotai helytörténeti irodalom szerint, amelyet az újabb feldolgozások is ismételnek,61 Zsigmond 1404-ben Kálnai Benedeknek adta volna Palotát. Ez egyáltalán nem valószínűtlen, hiszen Párdit is eladományozta, a szomszédos Káposztásmegyer pedig legalábbis a század második felében a Kálnaiak részbirtoka volt.62 (Az adatnak mégis talán tévedés lehet az alapja, ugyanis Mályusz Zsigmond-kori Oklevéltára nem ismeri.) A 15. század közepén azután már nem tudta többé a Budáról kiszorult és feltehetően elszegényedett Palotai család birtokait megőrizni. 1441-ben I. Ulászló király adományozta el a Palotai László kezén levő Párdi-egyház birtokot Kerekegyházi Gellértnek,63 majd 1451-ben már Szilasi Vince váci püspök birtoka Palota és Sikátor, aki a két falut pusztáival együtt rokonainak, a Szilasiaknak adta.64 65 Hogyan jutott a püspök Palotához, nem tudjuk. A Lorándfiakkal úgy látszik kiegyezhettek, mert 1459-ben csupán a szomszédos Alagi Miklós pereskedik Palota és Sikátor beiktatásával kapcsolatban Szilasi Györggyel.63 A Lorándfi család utolsó sarja Palotai Imre is megtartott magának ősei földjén birtokrészt és 1447-ben, 1453-ban és 1466-ban királyi emberként, vagy tanúként állandóan szerepel a megyei nemesség közéletében.66 1467-68-ban Palota és Párdi birtokosaiként Palotai Lórándfí Imre, Palotai Gottvicz Gáspár és Palotai Porkoláb János pereskedtek az apácákkal, szemmel láthatólag egymással érdekközösségben.67 Gottvicz 1453-ban Hunyadi familiarisa volt68 és mivel az előbbi adatok szerint feleségét Ágotának hívták, ez feltehetően Szilasi püspök hasonnevű rokonával volt azonos.69 Porkoláb János viszont a püspök sógorával, Pozsonyi Wolfgang Jánossal lehet egy személy.70 Lorándfi Imre is később rokonságba került a Szilasi atyafisággal felesége, Csévi László özvegye révén, aki 1469-ben pert folytatott a Szilasiakkal Csév birtokáért.71 Lorándfi (vagy ahogy ekkor többnyire írják Loránth) Imre még 1469-ben és 1473-ban is részt vett királyi emberként a megye közéletében,72 azonban 1486-ban Palota ura már a különben ismeretlen Heranth Miklós,73 majd 1493-ban Palota és Sikátor urának Palotai Pecsétes Sebestyén fia Imrét említik.74 Az Imre keresztnév alapján valószínű, hogy a Lorándfiak leszármazottja lehetett.75 Pecsétes Imre 1495-ben királyi apród volt,76 majd ő is volt királyi ember 1504 után,77 és 1506-ban a Heves megyei Püspökit szerzi meg.78 Palotai Pecsétes Imrére 61 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. 124. p.; CHOBOT 1915.1. 229. p.; OGYALLAI SZABÓ-STRAUCH 1927. 16. p.; CsatáR-Hovhannesian-Oláh 1939. 83. p.; Adattár XV. kerület 39. p. stb. 62 Bártfai SZABÓ 1938. 224. p., 864. sz. 63 Uo. 181. p. 703. sz. 64 Uo. 561.; Bonis 1971. 166-167. p, 65 SOLYMOSI 1969. 30. p. 4 sz. 66 Bártfai Szabó 1938. 192. p. 738 sz.; 202. p. 786 sz. 67 MÓL DL 16538., 16580., 16618. 68 TELEKI 1852-63. X. 185., 381. p. 69 Bártfai Szabó 1938. 561. p. 70 BÓNIS 1971. 167. p. 94. j. 71 MÓL DL 45332. 72 MÓL DL 16835: BÁRTFAI SZABÓ 1938. 269. p. 1028. sz. 73 Uo. 292 p. 1122. sz.; SOLYMOSI 1969. 31-32. p. 9. sz. 74 MÓL DL 20122., 20125.; SOLYMOSI 1969. 32. p. 9. sz. 75 Vö. Székely 1970.204. p. 76 Engel 1797-98.1.171. p. 77 BÁRTFAI SZABÓ 1938. 300. p. 1155. sz. Az oklevél keltére ld. BÓNIS 1971. 360. p. 38. j. 78 MÓL Ft. Észt. kpt. m. lt. Lad. 23. fasc. 2. nr. 16. [MOL DF 236261]
