Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Rákospalota és Pestújhely a honfoglalástól a török hódoltságig
Rákospalota és Pestújhely a honfoglalástól a török hódoltságig 203 már az első generációban megmutatkozó (igaz, részben a német Stephlin formában) használata, ami német családoknál ritkának számított, már bizonyos fokig azt az igényt mutatja, hogy a magyar feudális uralkodó osztályhoz hasonuljanak, ami később meg is történt. A család valóban fel is szívódott Palotai Lorántfi néven a magyar nemességbe. Már 1353-ban említik Palotai Lorándot,46 a későbbi családtagokat pedig akkor is Loránd fiainak nevezték, ha unokái vagy dédunokái voltak. A család a 15. század elejéig megmaradt ugyan a budai patríciátusban, de egyre nagyobb súlyt fektettek a nemesi életformára. Lóránd édesfia István 1354-ben és 1365-ben, apja bíráskodása idején budai esküdt volt, azaz az apja elnöklete alatt működő tanács tagja.47 1364-65-ben ő maga volt a bíró, hogy tisztét a következő évben apja vegye át tőle.48 A családból az utolsó budavári esküdt Lorándfi István bíró László nevű fia volt 1401-02-ben.49 Az 1402-es budai népmozgalom után eltűnik a Palotai Lorándfi család a városi tanácsból. Minden jel szerint a patríciátus újabb, a délnémet kereskedőtökével kapcsolatot tartó rétegével szembekerült és a hatalomból fokozatosan kiszoruló feudalizálódó családok egy részével a középrétegek hatalomátvételi kísérletét támogatta, és így ott kellett hagynia a város.50 Nem leheti véletlen, hogy Palotai Lorándfi László 1436-ban együtt szerepel az egész budai középpolgári ellenzék vezetőségével.51 A Lorándfiak egyedül Palotát tudták hosszabb ideig szilárdan kezükben tartani. Nyéki György családja már 1365-ben tiltakozott Hártyán eladása ellen.52 Rövidesen Alagi Kozma és Zay Demeter is igényt emeltek a szomszédság jogán Hartyánra és perelték Lorándot.53 A pereskedés az 1390-es években sem szűnt meg.54 1414-ben már Párdi birtoka is veszélybe került. Zsigmond ekkor a falut Szántai Lackfi Dávid főkamarásnak és testvérének, Jakabnak, volt erdélyi vajdának, a királyné ajtónálló mesterének adományozta.551415-ben pedig a Nyékiek osztályos atyafiaként Maglódi László mester pereskedett a Lorándfiakkal.56 A később nádori jegyzőként és királyi jogügy igazgatóként feltűnő Maglódi57 veszélyes ellenfél volt. A szlavóniai bán tisztét is betöltött Szántai Lackfi Dávid is magának adományoztatta Sikátort (azaz Hartyánt).58 Lorándfi Lászlónak 1423-ban ugyan sikerült megnyernie a Párdiért folyó pert,59 Sikátor-Hártyán birtoka egy részéről azonban le kellett mondania. A falut először három részre osztották Palotai, Lackfi és Maglódi között, majd két ellenfele saját részéből egy-egy telket még átadott Palotainak, aki így hat lakott és 3,2/3 pusztatelket tartott meg, amíg ellenfelei 3 lakott és 3, -/3 pusztatelket kaptak fejenként.60 46 ZsO. II/1.3181.SZ. 47 Ld. fenn 48 ZW II. 222. p. 49 ZsO II/l. 1219. sz. Az oklevélben esküdttársa. Egri Miklós neve mellett a juratus szó tévesen egyesszámban szerepel 50 Kubinyi 1973. 51 MÓL DL 12990. [BTOE III/2. 178-179. p.] 52 Komárom megye levéltárának középkori oklevelei 44. p. 53 Uo. 14-15., 4L p. 54 Uo. 45. p. 55 MÓL DL 58974. [BTOE III/l. 340. p ] 56 MÓL DL 10305. [BTOE III/L 340-341. p.] 57 BÓNIS 1971. 133-134. p. 58 MOL DL 11128 [BTOE III/2. 61-62. p ] 59 MÓL DL 58974. [BTOE III/L 340. p ] 60 Komárom megye levéltárának középkori oklevelei 37-39. p.
