Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - A budai vár udvarbírói hivatala (1458–1541). Kísérlet az országos és a királyi jövedelmek szétválasztására
A budai vár udvarbírói hivatala (1458-1541) 261 A királyi udvari tisztségek közül természetesen a várnagysággal volt az udvarbírónak a legszorosabb kapcsolata. Mint láttuk, általában mindenütt alárendeltje volt a várnagynak a provizor. Budán nem ez volt a helyzet, sőt az egy személyben mindkét funkciót betöltő udvarbíróknál az intituláció az udvarbíróság nagyobb tekintélyére utal. A várnagy közvetlenül a kincstártól kapott fizetését.156 Hasonlóképpen szoros volt a kincstár és az udvarbíróság kapcsolata is: hiszen a kincstár egészítette ki az udvarbíróság jövedelmeit. A három tisztség: a kincstartóság, a vámagyság és az udvarbíróság közti kapcsolat személyi téren is megnyilvánult. Azt tudjuk, hogy igen gyakran ugyanaz a személy tölti be a várnagyi és az udvarbírói méltóságot. Bessenyői provizor 1462-ben közös birtokadományt kap az akkori alkincstartóval, majd kincstartóvá lép elő.157 Tankházi magával a kincstartóval, Nagylucseivel részesül közös birtokadományban. Kubinyi alkincstartóból lesz udvarbíró, míg Bornemissza a kincstartóságot cseréli fel a várnagyságért, majd az udvarbíróságot is átveszi. Batthyány Benedek először kincstartó, majd várnagy, végül újra kincstartó.158 Ezeket a kapcsolatokat ismerve logikusnak kell tartanunk I. Ferdinánd király 1528. január 8-án kelt utasítását, amellyel megszervezte a Habsburg-kori magyar királyság pénzügyi főhatóságát, a magyar kamarát. Az elnöklő kincstartó mellett négy tanácsosi állást szervezett, akik közül az egyik Nádasdy Tamás budai várnagy, a másik Pemfflinger István budavári provizor.159 Marad ugyan bizonyos önálló hatáskörük, de pénzügyi vonatkozásban a kincstári főhatóságba lettek beolvasztva. A Ferdinánd-féle rendszer ugyan János király visszatérte miatt másfél év alatt megszűnt. A János-féle rendszer kezdetben teljesen a Mohács előtti hagyományokon épült fel, uralkodása végén azonban még a Ferdinándinál is nagyobb mértékben újított. Kincstartója, Fráter György, ugyanis egy személyben viselte az udvarbíróságot és vámagyságot is. A két utóbbi tisztség egyesítése nem lett volna új, de a kincstartósággal még sohasem voltak egyesítve. Buda török megszállása miatt nem tudjuk eldönteni, hogy ez az intézkedés valóban új fejlődést indított volna el, csak a Ferdinánd-féle kamarai analógia miatt tételezhetjük ezt fel. A provizoratus szervezete és hivatali működése A budavári udvarbíró hivatali lakásban a budai királyi palotában élt.160 Közvetlen hivatali személyzetéből ismerjük a viceprovizort, helyettesét,161 továbbá számtartóját (rationista).162 Voltak jegyzői is.163 Saját nevében adta ki okleveleit, melyeket gyűrűspecsétjével hitelesített. Ezt a 156 1494-95: ENGEL 1797-98. I. 41., 151., 153., 155., 162-163. p.; 1504: MÓL DL 21279.; 1525: FraknÓI 1877b. 70., 183., 214., 235. p. stb. 157 1462: Kubinyi 1957.29. p. 158 Ld. mindezekre a Függeléket, valamint Batthyányra: FÓGEL 1913. 56., 58-59 p.; FÓGEL 1917. 46-47. p. 159 Ember 1946. 119. p. 160 Az udvarbírák általában „in castro Budensi” keltezik okleveleiket. MÓL Ft. Kassa v. It. Schwartzenbach gy, Appendix 18101. sz. [MOL DF 271200.]; Észt. kpt. o. It. Capsa 14. fasc. 6. nr. 24. [MOL DF 208714 ] 161 Piber helyettese későbbi utóda. Tankházi volt, ld. Függelék. Budai Wolfgang, másnéven Farkasius viceprovizor: 1506-1507: MÓL DL 21641., MÓL Ft. Észt. kpt. m. lt. Lad. 33. fasc. 1. nr. 3. [MÓL DF 236796 ] Kubinyi László helyettese volt. Nyilván budai polgár. 162 1524: Ambrus, MÓL DL 24005. 163 Szerémi 308. p.
