Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza
A várnegyed és környéke középkori helyrajza 17 Zsidóutca és Ötvesutca, megállíttaták, mely utcák Szent Gyergy piacától fogva hosszatára Szombatkapuig valának. Hagyának az három kapun is, kik Buda várasának valának: Szombatkapu, Zsidókapu és Szent János-kapu, fegyveres őrző nípet felesen.” Régies nyelvezete ellenére kevés forrás ad ilyen világos és pontos leírást valamely középkori városunkról. A Szent György piacról kiinduló első utca, a Mindszent (ma Úri) utca volt. (Ennek a piacba torkoló déli - és más nevet is viselő - szakaszáról már szóltunk.) Nevét az I. Lajos király által 1358 előtt alapított Mindenszentek-kápolnáról kapta. Ez a mai Úri u. 29-31-33. sz. házak valamelyikének helyén állhatott, ez volt a két várbeli plébániakörzet egyik határépülete.34 Ebben az utcában is laktak nagyurak (például a Szécsiek, a Mórócok vagy György brandenburgi őrgróf - ami nem a választófejedelmet jelenti, ugyanis ő brandenburg-ansbachi ágból való volt).35 De birtokoltak itt egyházi testületek (nyitrai káptalan, pilisi pálosok,36 a váradi37 és a veszprémi püspökség is (ez utóbbi házából származhat a Beriszló Péter püspök nevét megörökítő kő.)38 Az utca elsősorban mégis a polgároké volt, különösen sok szűcs lakott itt.3'1 Itt már több bérházról is tudunk. A következő Olasz (mai néven Országház) utca telkeit csak a 14. század folyamán építették ki mai alakjukban.40 Korábbi formáját nem ismerjük. Keletkezése az olasz kereskedők 14. századi budai megjelenésével függhet össze; az utcát még akkor is róluk nevezték el, amikor már alig találunk itt olasz lakót vagy háztulajdonost.41 Az utca legjelentősebb háza az a 14. század végén a padovai eredetű Saraceno család által emelt ún. Szerecsen-nagyház (utóbb a Garaiak, Corvin János herceg és Brandenburgi György őrgróf palotája) lehetett. Két homlokzata volt; a másik a Mindszent utcára nézett. (Valószínűleg a mai Országház u. 28. és Úri u. 49.)42 A középkor végén itt is találunk főúri és egyházi birtokosokat (például Perényi Imre nádorét, Buzlai Mózes főudvarmesterét,43 az esztergomi káptalanét,44 a fejérvári prépostságét45). Az utca azonban - éppúgy, mint a vele párhuzamosak - mégis főleg a polgárság lakóhelyéül szolgált.46 A 16. század elején jelentős bérházak álltak itt, például Csiszár Demeteré,47 Olasz Lénárté; bérház volt az ún. „fekete ház” is.48 34 Ld. 4. j. 35 Bánffy Oki. II. 288-289. p.; MÓL DL 67114.; VAGNER 1896. 443^144. p.; RatkoS 1957. 463^164. p. 36 MÓL DL 83116.; IVÁNYI 1931-32. 280. p. 694. sz. 37 MÓL DL 34261. és 75805. 38 Ld. 4. j. és MÓL DL 45484.; K.UBINYI 1963b. 39 Iványi 1931-32.280. p. 694. sz. (Az oklevélben említett ház régi tulajdonosa és mindkét szomszédja szűcs volt.) 40 LÓCSY 1964. 205. p. 41 Vö. PATAKI 1950. 261-263. p. és a hozzá tartozó j.-tekben olvasható nevek. 42 MÓL DL 9937.; A ház részletes leirása: GereVICH 1950. 162. p.; További történetére: PATAKI 1950. 262. p. 43 Perényi: MÓL DL 89132.; Buzlai: Prot. Bud. 29-31., 107., 125-126., 167-168. p. és MÓL DL 22908. 44 Észt. kpt. o. It. Capsa 68. Fase. 7. no 8. [MOL DF 204169.]; Észt. kpt. m. lt. Lad. 44. Fase. 7. no 5. [= MOL DF] 237366 ; Többek közt az egri káptalan is szerzett itt házat: Egri kpt. m. lt. 29.4-5. [valószínűleg No. 29. fasc. 5. fr. 1. és No. 29. fasc. 5. fr. 6.; MOL DF 210729. és 210734 ] 45 Prot. Búd. p. 135. 46 Vö. Pataki 1950. 290. p. 50. j. és 292, p. 59. j. 47 Észt. kpt. m. lt. Lad. 71. Fasc. 1. no. 8. [MOL DF 238294] 48 A „fekete ház” szemben áll a „herceg” házával. Az említett herceg nyilván Corvin János, háza pedig a Nagy Szerecsen-ház (azaz feltehetően a mai Országház u. 28.) volt. A „fekete ház” ezek szerint kb. az Országház u. 9,, II. és 13. sz. házak valamelyike lehetett.
