Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből
A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán 421 molásai 11 évről maradtak fenn, a legtöbb szedő 1486-ban dolgozott a négy soproni szőlőben: 43 napszám. Ez alig egyharmaddal több, mint a legkisebb budai Gallinczer-szőlő szedésre fordított napszámainak száma, a többi szőlő napszámösszegénél pedig jóval alacsonyabb. Az évi átlag a négy soproni szőlőben a szedőmunkára 28,5 napszám, ami nagyjából egyezik a legkisebb, a magasalljai szőlő szedőinek számával. Hasonló az arány a többi szőlőmunkánál is.71 Haberleiteréknek négy egynyolcados szőlőjük volt,72 azaz két negyed, a nyugati határon szokásos átlagos szőlőkategória kétszerese.73 Még ha Budán nem a soproni fertály volt a szőlő területmértéke, ez az adat akkor is alkalmas e gazdag budai patríciuscsalád vagyonának érzékeltetésére. A Gallinczer-szőlők tehát - a szedők száma alapján - kb. 32 soproni fertály nagyságúak lehettek, és épp 16-szor nagyobbak a soproni patrícius Haberleiterékénél. De a budai szőlőbirtokos szőlőinek nagyságára lehet egy másik forrásból is következtetni, igaz, csak relatív értelemben. Várday Ferenc erdélyi püspök 1520. évi számadáskönyve adatokat tartalmaz a püspök saját kezelésű szőlőjének (melynek nagyságát sajnos nem tudjuk, az adat ezért csak relatív értékű) tavasszal és nyár elején végzett szőlőmunkáira. A március 26. és április 18. között végzett első kapálásra 159, a július 3-7. közötti második kapálásra viszont 53 napszámot fizettek ki. (Ez Haberleiteréknél kb. háromszor, illetve másfélszer magasabb.) Kötözésre július 9-14 között 69 napszámot fordítottak.74 Gallinczerék viszont a zömmel júliusban végzett kapálási munkára 764, kötözésre (pedig azt még a számadáskönyv vezetése előtt kezdték meg) 182 napszámot fizettek ki. A napszám bér-táblázatból megismertük az egyes munkafajtákat és a rájuk kifizetett napszámbéreket. Az azonos jellegű munkálatok azonban nem mindig azonos időben folytak az egyes szőlőhegyeken. 8. táblázat. Az egyes munkafajták ideje a budai Gallinczer-szőlőkben Munkafajták Magasallja Köves Mázsás Fejérfóld Kötözés június 28-30.június 19-21. június 19- július 2. után június 19. Kapálás július 21., 27.július 17- augusztus 9. július 17— augusztus 4. június 30-július 20. Gyomlálás — — — augusztus 25—29. Szüret szeptember 11-12. szeptember 17-22. szeptember 12-19.szeptember 14. után - 17-22. Metszés október 16.szeptember 29. után október 14-27.szeptember 24-25. 71 MOLLAY 1941táblázat a 120-121. p. között. A soproni szőlő megfelelt egy átlagos magyar városi patríciusi szőlő nagyságának. Pl. Melczer András kassai városi tanácstag 1558-ban bényei szőlőjében 30 napszámot fizetett ki szedőknek és 4-et puttonyosoknak (K.[R0PH] 1898. 113. p.) 72 Mollay 1941. 119. p. 12. j. 73 BELÉNYESY 1955. 17. p. 74 Zichy XII. 388. skk. p.
