Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)

Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban

Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban 341 Mivel polgárai erősen érdekelve voltak a magyar kereskedelemben, Firenze városa maga is nagy súlyt fektetett a Magyarországgal való jó viszonyra. II. Ulászló trónralépte után levél­ben kérik az új királyt, hogy úgy támogassa a köztársaságot, mint Mátyás/6 és mindent meg­tesznek, hogy megnyerjék a király jóindulatát.36 37 A Jagelló-korban itt élő firenzei kereskedők között keveset találunk, aki politikai szerepet vitt volna. Kincstári hivatalt a harmincados Pastoron és a pénzverő Pythysen kívül, úgy látszik, egy sem viselt. A velencei kereskedők valamikor igen jelentős szerepet játszottak hazánk gazdasági éle­tében.38 A 15. században a firenzeiekkel szemben háttérbe szorultak. Mátyás idején is kevesebb adat van rájuk, bár tudjuk, hogy ékszereket, könyveket adtak el a királynak.39 Háttérbe szorulá­suk egyik oka lehetett a velenceiekkel nem mindig barátságos magyar külpolitika, bár az is igaz, hogy a velencei kereskedelem erősen veszít aktivitásából a 15. században.40 Jelentősebb kereskedő e korban - ha Kardos Tibornak igaza van, hogy velenceinek számítható41 - csak ser Martinus Cotta és rokona, Franciscus. Ha azonos a spanyolországi eredetű Martinus Cotta de Tholetóval, akinek Mátyás 1488-ban egy budai házat adományoz,42 akkor eredetileg művész lehetett, és csak mellékesen kereskedő. így nem tudjuk, hogy amikor Beatrix tisztjei Martinus Cottának 1486—1488-ig összesen 1505 dukát 82 dénárt fizetnek ki, áruit vagy művészi tevé­kenységét honorálják-e.43 1503-tól kezdve a Zuane de Sedák mellett mindenesetre a Cották a leggyakrabban szereplő kereskedők a velencei segélypénzek adminisztrálásában.44 A velencei segélyszerződés (1500. július 24.) helyreállította a jó viszonyt Magyarország és az Adriai Köz­met, bíbort és hermelint szállít a kincstárnak, elég magas összegben (ENGEL 1797-98.1. 80-81., 102., 162. p.). Hajójának a velenceiek által történt kirablásáról fentebb szóltunk. A későbbi időben is gyakran hitelez árukat a kincstárnak. Utolsó ilyen adataink 1515-ből vannak. (Beszterce v. lt. oki. 355., 364. sz. [MOL DF 247592, 247601]; MÓL DL 104635-36.) A következő, reá vonatkozó kincstári adat 1525-böl való: ez év január 24-én a kincstartó 10 Ft-ot ad „Felici mercatori Florentino depauperato” a király adósságai fejében. [FraknÓI 1877b. 61. p ] Tehát időközben csődbejutott. 36 Florenczi Okmánytár II. CCCIX. sz. 37 1496-ban II. Ulászló Firenzébe küldi a firenzei származású Zovan Pastor zenggi kapitányt, hogy a király számára bevásárlást eszközöljön. Ezzel kapcsolatban a király, a szoros kereskedelmi kapcsolatokra tekintettel, a vámmentes­ség megadását kéri. Jellemző a firenzei kereskedők magyarországi helyzetére a király indokolása: „Quamobrem cum vestri cives, mercatoresque hic non aliter ac nostri habiti semper sint, et continuo habeantur, magnaque ethrusce Nationis in hoc Nostro Regno consuetudo cum nostris luerit...” (Uo. I. XL sz.) A város az engedélyt természetesen mégis adat, (Uo. II. CCCXV., CDXLI. sz.) Az árut, Pastor nem a király, hanem saját neve alatt vette meg, azonban a hitelre vásárolt árukért sem ő, sem a király nem tett eleget határidőre fizetési kötelezettségének. (Uo: II. CDLXI. sz.) Pastor egyébként eltérően legtöbb honfitársától, nem Budán, hanem a kereskedelmi útvonalon fekvő Zágrábban él, és állami szolgálatokat is vállal. 1495-ben Szlavónia adószedője (Engel 1797-98.1. 146-147. p.), ez idő tájt lesz a fontos zenggi kikötő kapitánya is. (Uo. 70. p.) Már ekkor is vásárol az udvarnak (Velencében, 1000 Ft értékben, uo. 159.). 1503-ban zágrábi harmincados. (MHCZIII. 22-23. p.) Kincstári hivatalt viselt még a firenzei Pythys család egyik tagja, aki 1524-ben egy Fysser Jakab nevű - valószínűleg német - kereskedővel együtt a pozsonyi pénzverde vezetését vállalja el. (MÓL Ft Pozsony v. lt. ok. 2663., 2664., 2671. sz. [MOL DF 241268,241269,241276]) Való­színűleg rokona volt Pythys Péter firenzei kereskedőnek, akinek a kincstár 1514-ben hitelben szállított áruk és pénz­kölcsön fejében Beszterce városa adóját utalványozza. A kincstári tartozás 2000 Ft volt (Beszterce v. lt. oki. 340. sz. [MÓL DF 247577]). 38 HUSZTI 1941. 7. p. skk., 29. p. skk. 39 Balogh 1926. 195. p., 33. j. 40 Renouard 1949. 234. p. skk. 41 Kardos 1951.435. 42 Fejérpataky 1880. 581. p. 43 Beatrix okiratok 257., 259. p. 44 Kardos 1951.438. p. skk. Pénzváltással is foglalkozik. Ld. Modenái számadások 1503.

Next

/
Oldalképek
Tartalom