Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 93 rétegébe.'171’ A 14. század első felének viszonyait azért ismerjük, mert számos tanácsnévsor maradt ránk. 1317 és 1354 között 54 tanácstagot ismerünk, közülük többen évtizedekig ültek a tanácsban. 24 esküdt összesen tíz családból érkezett, és ha ehhez hozzátesszük, hogy tizenegy esküdt vezetéknevét nem ismerjük, akkor egyértelművé válik, hogy e 38 év alatt Budát viszonylag kevés család igazgatta, akik egymással is rokonságban álltak. Például 1329 és 1337 között a tizenkét esküdt közül öt a rector rokona volt. Sok esküdt viselte a korabeli magyar nemeseknél szokásos comes címet, amit azonban nem grófnak, hanem ispánnak kell fordítani. Családtagjaik nemcsak egymás között házasodtak, hanem magyar nemesekkel is, gazdag és tekintélyes emberek voltak, falvak és szőlők birtokosai, kereskedők, kamarások és kamarabérlők.479 480 Szigorúbb értelemben ezt a réteget nem tekinthetjük patríciusnak, ám a korabeli osztrák városi vezető réteggel teljesen azonos képet mutat. Ezért patrícius jellegű vezető rétegről beszélhetünk, akárcsak Bécs esetében.481 A vezető réteg szerepe és összetétele a város alapítása utáni fél évszázadban lényegesen nehezebben kutatható, mivel csak keresztneveket ismerünk, néhány következtetést mégis levonhatunk. A támokvölgyi per második szakaszában, tehát az 1260-as években keletkezett oklevelekben a várost képviselő Karul és Greyf polgárok neve érdekes.482 Az előbbi azonos Kari óbudai lovaggal, a város későbbi rectorával. Az a felfogás, hogy az új Budára átköltöző magyarok óbudaiak voltak, és régi településük nevét vitték magukkal - akárcsak a német pestiek a magukét-, ebben a formában nem fogadható el.483 Óbudán ugyanis németek is éltek. A támokvölgyi perben két óbudai német, Konch és Detrichus tanúskodott.484 Hunth Gusunger ispán, budai polgár pedig valamikor a 13. század végén hozományként a lányának egy Óbuda melletti szántóföldet adott, melyet talán még akkor vett, amikor még nem volt budai polgár.485 A Greif név az azonos nevű bécsi lovagpolgár-családra (Ritterbürgerfamilie) utal. A bécsi Greifek a Preußelekkel, az első budai rector családjával álltak sógorságban.486 Bár a család budai ágát egyelőre nem tudjuk a bécsivel összekötni, a ritka név és a PreuBel-rokonság miatt az azonosság biztosnak vehető. 1302-ben még Grifon fia Eberhard budai szőlőjét említik.487 A legerősebbek azonban a pesti kapcsolatok voltak. 1281-ben Péter comes és fia, Werner ispán még Pest képviseletében a pesti villicusszz\ együtt fogott bele abba a határperbe, melyet a szigeti apácákkal folytattak. Pest szélén volt Werner ispán palotája (palatium comitis Werner), akin az első Wernert kell értenünk (a második, Péter fia lett a következő rector).488 489 Más hazai, német nyelvű városokból is költöztek Budára. így például a Megerdorfer család, mely a városnak három esküdtet adott, egy nagyszombati bírótól származott, és Werner comes rokonságához tartozott.481’ A radnai Hench comest már említettük. Az észak-magyarországi, szász településről származó György mester budai polgár volt a királyné maior plaustroruma, és úrnőjétől Abaúj vármegyei német falvakat kapott adományba. Úgy tűnik, 1289-ben budai esküdt 479 Ld. az előző jegyzetet és K.UBINYI 1963-64. 80-128. p. 480 KUBINYI 1970a. 446-454. p. 481 Brunner 1956 135-136. p. 482 BTOE I. 72-74. p. 483 Vö. ZOLNAY 1961. 53. p 484 BTOE I. 72. p, 485 AO II. 636-637. p. 486 Perger 1963-1969. III. 55-63. p.; TOMASCHEK 1879. II. 305-306. p. skk. 487 Veszpr. püsp It. Decimae Budenses nr. 9. [MOL DF 200079 ] 488 BTOE I. 199.; ld. még uo. 98., és fent, 373. j. 489 KUBINYI 1970a. 447. p.
