Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 81 találjuk, aki 1268-ban mint a Vár rectora Buda első ránk maradt oklevelét állította ki.362 Walter 1265-ben mint királyi kamaraispán kapta meg Komárom villát,363 és 1275-ig a budai Vár rectoraként szerepel, olykor mint comes Komárom vármegye ispánja és kamaraispán.364 Egy későbbi oklevélből tudjuk meg, hogy utódai, Wemer és fia, László comes gyilkolták meg.365 Mégsem Walter volt Buda első rectora. Amikor 1264 szeptemberében még Péter villicus képviselte a várost, a polgárok ügyeiben egy bizonyos Henricus Preuscilinus, Bars vármegye ispánja ítélkezett. Heinrich Preußel, osztrák lovag, jelentős szerepet játszott a Babenbergek kihalásakor kitört zavargásokban, és ezután Magyarországra jött. 1265-ben Preußel mint a budai Vár rectora a IV. Béla és fia, a későbbi V. István iljabb király (iimior rex) közötti harcokban az öreg király egyik hadvezére volt. Jans Enikel krónikájából tudjuk, hogy IV. Béla feleségének bizalmasa volt. Preußel elesett az isaszegi csatában 1265 márciusában, melyben István megverte apja seregét.366 Több oklevél is említette ezt a csatát és Preußel elestét, így a Mikud fia Mikud bán, V. István egyik alvezére számára kiállított privilégium is.367 Mikud bán említése, aki a Kökényes-Rénold nemzetség tagja volt, azért fontos, mivel úgy tűnik, ő lett Preußel utóda, amikor István átmenetileg Budát elfoglalta. Egy keltezetlen oklevelet ugyanis Mykud comes, rector castri Budensis állított ki.368 Ezek az adatok világossá teszik, hogy a budai villicitsválasztás joga elenyészett, és így érthető, hogy IV. László az aranybullát megerősítő oklevelében kifejezetten ezt mondja: „concessimus [...] ut non cogantur recipere aliquem iudicem per nos datum, sed ex electione sua libera assumant in villicum, quem volunt [...] qui quidem villicus in anni revolutione villicatum debeat in manus civium resignare”.369 Ám már alig két hónap múlva dominus Carolus de veteri Buda miles, iudex pro domino rege in Buda teszi le az esküt Szent Margit szentté avatási perében. Ez az óbudai német lovag, akinek unokahúga saját férjét mint budai polgárt dives homo, sicut burgensis jelzővel jellemezte, már IV. Béla idején királyi szolgálatban állt.370 Ez a lovag sem választott, hanem kinevezett bíró, azaz rector volt. A budai Vár rektorságában utóda 1279-ben egy bizonyos Hench comes, Brendulinus fia, az erdélyi szász bányavárosból, Radnáról.371 Könnyen lehet, hogy ez a Hench comes - hasonlóan elődjéhez, Walterhez - IV. László egyik kamaraispánja volt.372 IV. László uralkodásának második felében a budai Vár rectora már Wemer, annak a Wemernek az unokája, akit 1241 előtt mint Pesten élő osztrák lovagot ismertünk meg.373 Az ő halála után méltóságát fia, László örökölte, akit Vencel 1304-ben börtönbe vetett, és helyére egy másik budai polgárt, Petermannt állított. László 1307-ben kiszabadult fogságából, és visszafoglalta Budát. 362 BTOEI.74. és 100. p. 363 Uo. 82. p. 364 Uo. 130-132 és 145. p. 365 CD VIII/1. 199-201. p. Walternak Esztergomban is volt birtoka; vö. ZOLNAY 1960b. 148-149. p. 366 Egyes források szerint a csata később volt. Ld. a Preußelrol összeállított adatokat: KUBINYI 1961a. 127. és 141. p. 235-237. j. 367 ZW I. 138. p.: „Preuchul Theutonico tunc rectore castri Budensis...” 368 Eckhart 1917.77. p. 369 BTOEI. 158. p. 370 MonVespI. 302. és 315-317. p. 371 BTOE I. 177. p.; ZW I. 136-137. p. Korábbi adatok Henchről Radnán: uo. I. 99-100 p. Örökösei mind Erdélyben, mind Budán Miklós ispán, valamint Benus ispán fiai voltak; uo. 203-205. p. 372 HORVÁTH-HuszÁR 1955-56. 22. p. 373 Ld. fent, 60. j. Györffy György mutatott rá arra, hogy az első Werner lia volt Péter villicus, annak fia pedig Werner városi rector; ld. fent, 8. j.
