Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 67 A magyar lakosok plébániatemploma ezért épülhetett fel az alapítás után a Szombathely városrészben, melynek lakosai nyilván magyar és szláv telepesek (hospes) voltak. Ezért ezt a városrészt tekintették a magyarok központjának. Ugyanakkor német polgárokkal is kell itt számolnunk. A tér ugyanis egy ideig a város gazdasági központja maradt. A vásárhelyzet vizsgálata az oklevélanyag áttekintését igényli. Már említettük IV. Béla 1255. július 25-i oklevelét, melyben a margitszigeti apácáknak adott vásárvámról (tributum de foro seu mercato ipsius castro) esik szór21 Ugyanezen a napon a király egy kétségkívül hiteles és több, későbbi uralkodók által kiadott átírásban is ismert oklevelében az apácáknak adja tributum fori sive sollempnis seu cottidiani in Castro Pestiensi, necnon extra districtum eiusdem castri, quod nobis provenire solebat. A király kifejezetten rögzíti a vámtételeket. Még a vásárra kereskedni érkező fehérváriakat és esztergomiakat is kötelezi a vám megfizetésére (kivéve az esztergomi pénzverőket, qui tempore nove monete, donec in fabrica laborabunt, a Várban laknak).227 228 229 Az oklevél szövegéből kitűnik, hogy bár vásárvámot említ, kapuvámot ért rajta. IV. László 1288-ban már így is írja: simulcum tributo fori seu porte Castri Budensis.221A következő évben a kolostor elvett javait simulcum tributis in castro Budensi in foro et in Pesth exigendis adja vissza.230 Az apácák kapuvámja később is felbukkan.231 Úgy tűnik, hogy a kapunál elsősorban a vásárok idején szedtek vámot. Több oklevél is megerősíti, hogy ez a kapu a Szombat-piac melletti Szombat-kapu volt.232 Ha tehát az apácák vásárvámját a Szombat-piac melletti kapunál szedték - a pápa (nyilván az apácák kérelmére) egyenesen a Szómbat-forum portét említi -, akkor kezdetben ez kellett hogy legyen a legjelentősebb piac. Azt is fel kell tételeznünk, hogy 1255-ben ez volt az egyetlen vásárhely. Az 1255-ös privilégiumban a király két vásárt említ, ti .forum sollempne seu cottidianum. Fügedi vetette fel annak lehetőségét, hogy a király a sollempne szóval az országos vásárt kívánta megnevezni, eszerint a cottidianum volna a szombati hetipiac.233 Bár ez az értelmezés egybecsengeni látszik azzal a képpel, melyet a többi korabeli adatból nyerünk, ennek, úgy tűnik, ellentmond egyrészt a cottidianum szó napi piac jelentése, másrészt IV. Béla Zágrábnak kiadott aranybullája, melyben a sollemne a hetipiacot, a cottidianum pedig a napi piacot jelenti.234 A napi piac a pesti aranybullában is feltűnik az árumegállító joggal kapcsolatban.235 A város az egész középkorban pereskedett az apácákkal a vásárvám miatt.236 Ezek a későbbi vámperek jobban megvilágíthatják az 1255-ös oklevél homályos részeit. Az apácák ugyanis in Castro Pestiensi, necnon extra districtum eiusdem castri kapták meg a vásárvámot.237 Tamás esztergo227 Ld. fenn 150. j.; BTOE I. 54. p. 228 Uo. 56-58. p. 229 Uo. 241.p. 230 Uo. 246. p. 231 Uo. 278. p. 232 1332: „percepció emolumenti, quod de foro porte Castrabude (!)... quolibet die sabbati proveniebat...”, AO II. 585-586. p.; 1380: „per tributum [...] sanctimonialium de Insula leporum in civitate nostra Budensi in porta Zombathkapu vocata exigi consuetum", MOL DL 6726. A Margitszigetet Insula leporummk vagy Insula beate virginisnek nevezték. 233 FÜGEDI 1961. 89. p. 128. j. Ezt a felfogást én is átvettem és a forum sollempne kifejezést a budafelhévizi országos vásárra vonatkoztattam: KUB1NYI 1964b. 113. p. 234 TKALÓIÓ 1889. 17. p.; vö. még GROTHUSEN 1967. 130-131. és 149. p. 235 Ld. fenn 74. j. 236 KUBINYI 1963a. 200-203. p.; K.UB1NY1 1964b. 111-115. p. 237 BTOE I. 56. p.
