Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
60 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete gyár hivatalviselőknek,160 bár a plébánia a németeké volt.161 A templom papsága nagyrészt németekből állt. 1278-ban például a plébános a korponai villicus, vagyis egy másik német nyelvű magyarországi város elöljárójának fivére volt.162 163 1316-ban egy végrendeletet a templom hét papja előtt állítottak ki, akiknek a többsége jellegzetes német nevet viselt (pl. Mefridus). Csak egynek volt magyar neve: Johannes dictus Hollo,163 de lehetséges, hogy ebben az esetben tükörfordításról van szó. Maga a templom a Várhegy háromszögletű platójának keleti oldalán, a fő útvonalaktól kissé távolabb épült. Körülötte temető is létesült, mely lehúzódott a Várhegy lejtőjére is. A templom átépített formájában ma is áll.164 2. Szent Mária Magdolna-templom. A fent idézett adatokból kitűnik, hogy a Nagy boldogasszony-templomhoz kápolnák is tartoztak. Ezek korai történetéről egy 1257-es egyezségből értesülünk, melyet Benedek esztergomi érsek még ugyanabban az évben megerősített. Eszerint a Nagyboldogasszony-templom pereskedett a Mária Magdolna-templommal és a külvárosi Szent Péter mártír-templommal bizonyos jövedelmek miatt. A per azzal zárult, hogy attól kezdve a Mária Magdolna-templomnak évente négy márka egy fertő, a Szent Péter mártír-templomnak négy márka három fertő ezüstöt kellett fizetnie a Nagyboldogasszony-templom plébánosának.165 Valószínű, hogy ezt az oklevelet később, még a 13. században meghamisították vagy interpolálták, de a két templom 1257-ben feltehetően már állt.166 A plébániák közötti vita tovább tartott. Lodomér esztergomi érsektől (fi298) négy oklevél maradt ránk, melyek a Nagyboldogasszony-templom plébánosa (Angelus, majd Albert) és Clemens plehanus ecclesie Sancte Marie Magdalene de Castro Budensi közötti pereskedésről tudósítanak. Eszerint a Magdolna-templom alapítása óta egy (!) márka adót fizetett a Nagyboldogasszony-templomnak, melynek plébánosa a cenzust most két és fél márkára kívánta emelni.167 Az érsek a Magdolna-templomnak adott igazat, és a perújrafelvételt azután sem engedélyezte, amikor a Nagyboldogasszony-templom Benedek érsek „újonnan megtalált” (vagyis a fent idézett és nyilván ekkor interpolált) oklevelével nyújtott be keresetet.168 A Magdolna-templom, mely a Várhegy északi részén állt, a magyarok plébániájának számított. Ez abból az oklevélből derül ki, melyet a fent említett Albert plébános állított ki, amikor a plébánia magyar hívei (cives Hungari) az ő káplánját választották plébánosukká. A Nagyboldogasszony-templom plébánosa elismerte a Magdolna-templom híveinek szabad plébánosválasztási jogát.169 Figyelmen kí160 KUBINYi 1968a. 217-218. p. 161 A plébánosválasztás jogát a budai polgárok a pesti aranybulla alapján gyakorolhatták ugyan, de magán Pesten az ottani polgárok továbbra is szabadon választották plébánosukat. Vö. KUBINYI 1968a. 218-219. p. 162 RegArp II/2. 2864. sz. 163 MonStrig II. 716. p. 164 Vö. CSEMEGI 1955. 165 Ezeket az okleveleket Schier (Schier 1774. 24-25. p.) még használta, azóta azonban elvesztek. 166 Ezt az ásatások is igazolták. BERTALAN 1970. 227-248. p.; H. GyÜRKY 1971. 223-231. p. 167 BTOE1. 323. p.: „cum ecclesia sua parochialis predicta Beate Marie Magdalene a sui fundatione et constructione plebano de maiori ecclesia, videlicet Beate Marie censum unius marce usualium monetarum annuatim solverit...” 168 Uo. 323-327. p. 169 BTOE I. 343-344. p,: „Nos Albertus, plebanus ecclesie Beate Virginis Marie de Castro »de Castro« (!) Budensi ... significamus [...] quod, quia cives parochiales videlicet ecclesie Beate Marie Magdalene de eodem Castro, resignato [...] plebano eandem ecclesiam Beate Marie Magdalene, [...] Georgium sacerdotem, capellanum nostrum, concorditer [...] sibi et ecclesie prenotate elegerunt in plebanum, ne igitur in usum posteriorem traheretur, ut ipso Georgio plebano se amoto vel defuncto aliquis presbiter de nostra ecclesia in plébániám
