Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 57 Mindebből világosan kiderül, hogy Budát az alapítása után a Várhegyen épült castrum polgárai képviselték. Ők voltak a polgárok (cives), az ö közösségük (communitas) maga a város. Ez nyilvánul meg a későbbiekben még részletesebben tárgyalandó városi pecsét feliratában is.1’1 A 13. század végétől alakult ki a városi okleveleknek a fontosabb alkalmakkor használt intitulációja: rector (később index) castri novi montis Pestiensis [...] tunc pro tempore iurati ipsius castri.132 A városi hatóság tehát önmagát a castrummal azonosította. A pesti kiváltságlevél villa kifejezése, akárcsak a lakósok hospites megnevezése, eltűnt.* 131 132 133 134 135 136 Csak 1276 óta hallunk a suburbiumról. Egy 1282-ben említett személyről, aki de suburbio Budensi származott, nem mondják meg, hogy polgár volt-e vagy sem.1’4 Később felváltva tűnnek fel cives de suburbio castri Budensis135 és a hospites de suburbio castri Budensis.'36 A két település közül, melyek az új fővárosnak a nevüket adták, Óbuda - eltekintve egy kétséges hitelű 1243-as adattól137 138 139 - egy pontosan keltezhető, 1261 -es királyi oklevélben bukkan föl először mint vetus Buda.138 Ugyanígy már 1259-ben említi a király a régi Pestet mint villái.'39 Mindezekből az adatokból annyi mindenesetre világos, hogy 1. az alapított város a castrum (civitas), amely - polgárságával együtt-jelentős kiváltságokat élvezett; 2. az alapítás legkésőbb az 1250-es években megtörtént; 3. a castrum mellett már korábban, de legalábbis azzal egy időben létezett egy Nova Budának nevezett település a város területén; 4. nem kell feltétlenül teljes településáthelyezést feltételezni, hiszen a megmaradt település — Ó-Pest - megőrizte villa jellegét; 5. a Budafelhévíztől elkülönülő, de ugyancsak suburbiumnak nevezett település lakossága, úgy tűnik, kezdetben egyáltalán nem vagy csak részben élvezte a castrum polgárságának jogi státusát. „Nos comes Walterus, rector Castri Budensis, et duodecim iurati [...] litteras nostras [...] concessimus sigillo communitatis nostre consignatas”, uo. 100-101, p. 86. sz.; 1269: IV. Béla: „ecclesia Beate Virginis Marie in Monte Budensi noviter fabricata [ .,.] cum capellis in eodem territorio; ecclesiam Virginis Gloriose in Monte Budensi, cum capellis ibidem existentibus”, uo. 105-106. p. 89. sz.; (1270-1277) Demetrius filius Bezter: „apud ecclesiam Sancti Johannis evangeliste fratrum Minorum in domo de Monte Budensi volo sepeliri”, Ego consors Demetrii: „funus meum apud ecclesiam Sancti Johannis evangeliste fratrum Minorum de Monte (sic!) recondere teneatur”, uo. 119—120. p. 103. sz.; 1270: V. István: „datum in monte Pestiensi”, RegArpII/1. 1919. sz.; 1273: IV. László: „Waltero comiti Budensi”, BTOE I. 131. p. 116. sz.; 1275: IV. László: „per Walterum comitem de Kamarum, rectorem Castri Budensis; Datum in Castro Budensi”, uo. 145. p. 130. sz.; 1276: V. Ince pápa: „ius patronatus, quod habetis in plebe Sancte Marie Budensis, terras, possessiones, tributum et quicquid iuris habetis in monte Budensi et pertinendis suis”, uo. 152. p. 138. sz.; 1276: IV. László: „ad opus castri Budensis; ad munimenta et edificia castri Budensis”, uo. 157-158, p. 140. sz.; 1276: Szent Margit szentté avatási pere: „prior eremitanorum (sic!) de Buda; sacerdos ecclesie sancte Marie Magdalene de Buda; in porta civitatis Bude; iudex pro domino rege in Buda; in domum suam super montem in castro Bude; in suburbio castri Bude”, MonVesp I 252., 292., 294., 298., 302., 331. és 367. p. 131 Első lenyomata 1292-ből ismert. Veszpr. kpt. o. It. Instr. regn. P. 236. [MOL DF 229963 ] 132 Vő. egy 1318-as oklevelet: uo. P. 237. [MOL DF 229964.] 133 A városi tanács egyik, 1295-ös oklevelének intitulációja így szól ugyan: ,judex et universi hospites de Castro Budensi” (BTOE I. 299. p.), de úgy tűnik, ez egy átírt oklevél; vö. ezzel a K.UBINYI 1961a 135. p. 150. j.-ben idézett okleveleket. 134 BTOE I. 204. p. 135 Pl. 1290: uo. 263. p.; 1303: MonStrig II. 523. p. 136 AO I. 252-253. p. 137 BTOE 1 39 p : IV. Béla: „cives de Weteri Buda”, az oklevél kritikájáról Id RegArp 1 747. sz. 138 Uo. II/l. 120. p. 2123. sz. Ld. még fent 130. j., 1251-nél. 139 BTOE I . 67. p.
