Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
54 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete Valahol a budai clicium területén volt tehát egy királynéi udvarház, egy birtokközpont, ahonnan a centuriók, bilotusok és iobagiók a falvakban szétszórtan élő szolgáló népeket igazgatták. E tisztségviselők a második oklevélben tanúkat állítanak a szomszédos településekről. Hozzájuk tartoztak Tárnok, valamint a közeli Martonvásár, Tétény és Torbágy falu lakosain kívül olyan személyek, akiket de veteri Buda, de Nova Buda, de castro Pest jelzővel illettek.110 Sajnos az oklevélben a bilotus és társai neve mellé nem írták oda származási helyüket, így nem állapítható meg, hogy budai vagy óbudai lakosokról van-e szó. A per folyamán később már a castrum Pestiense vagy castrum Budense néven említett Buda polgárai tűnnek fel a királyné időközben eltűnt jobbágyai helyett. Ezért úgy tűnik, hogy Tárnokvölgyet időközben nekik adományozták. Hol a király, hol a királyné a birtokosként eljáró személy. Nem lehet véletlen, hogy Mária királyné egy 1267/1268-ra keltezhető oklevélben, melyet in castro Budensi adott ki, a polgárokat in capella nostra eskette meg.111 A királynénak Budán játszott, máshol igazolható sajátos szerepe alapján feltételezhető, hogy a királynénak ez a kápolnája és még később is említendő udvarháza Budán a mai város területén állt, és megelőzte a városalapítást.112 Buda alapítása és történetének első évszázada Az alapítással összefüggő kérdések A középkori budai polgárság tudatában IV. Béla (1235-1270) számított a városalapítónak.113 Egyes 18. századi történészek azonban a vári Nagyboldogasszony-templom alapítását egészen Szent István (1000-1038) idejéig akarták visszavezetni."4 Az okleveles adatok alapján ezt már Rupp Jakab megcáfolta,115 és azóta a történészek többsége már elfogadta, hogy a várost a tatárjárás után IV. Béla alapította. Újabban Gerevich László vetette fel művészettörténeti és logikai érvek alapján, hogy a Nagyboldogasszony-templom és a vári település valamilyen formában esetleg már a tatárjárás előtt létezhetett.116 Jankovich Miklós a királyi (palota)kápolnákról írt tanulmányában a korábbi állásponthoz tért vissza: nézete szerint a Szűz Mária-kápolnát a 11-12. században alapították királyi kápolnaként.117 Bár elképzelhető, hogy a későbbi plébániatemplom helyén egy korábbi, kisebb templom állt, ezt eddig nem lehetett igazolni.118 Újabb 110 BTOEI. 72-73. p„ 55. sz. 111 Uo. 71-72. p., 54. sz. 112 KUB1NY1 1962. 160-171. p. Zolnay úgy véli, hogy ez a „curia” Óbudán volt, mivel szerinte az a Petrus filius Farcasii de Ueteri Buda, akit a királyné 1280-ban elajándékozott (BTOE I. 185-186. p.), azonos az 1251-ben említett királynéi jobbággyal (jobagio populorum regine). Zolnay 1963. 84-88. p. Ezek a keresztnevek azonban nagyon gyakoriak, és valószínűtlen, hogy a királyné valakit, aki már harminc évvel korábban az ö népeinek elöljárója volt, egyszerűen elajándékozott volna. A iobagio szó korábban az ország előkelőit (vö. fent, 31. j.) és a királyi szolgáló népek elöljáróit jelentette, később azonban a szó jelentése megváltozott, és a jobbágyság tagjaitjelölte. A 13. század második felében már mindkét jelentés előfordul. 113 így olvassuk ezt János király 1538-ban kiadott aranybullájában. Vö. PALUGYAY 1852. 33. p. 114 Vö. Schier 1774.15-16. p. 115 Rupp 1868.90-91. p. 116 Gerevich 1950.132-134. p. in Jankovich 1959.82-83. p. 118 Vö. CSEMEGI 1955. 10-11. p.
