Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
52 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete is említ Calidae Aquae néven,91 a Margitsziget déli végénél fekvő rév jobb partján terült el egy völgy torkolatában, és nevét a mai Császár és Lukács fürdők területén feltörő hévizekről kapta. A rév bal partján találjuk Jenő falut, ezért a Pesttől északra lévő révátkelőt jenőinek nevezték, és ez vált a település kialakulásának kiindulópontjává. A jobb parti kikötő neve volt forum Geysa, amelyi I. Géza királyra (1074—1077) utal. A kikötő vámját 1148-ban a budai káptalan kapta meg.92 Ebben a vásárban láttuk a későbbi budai pünkösdi vásárok ősét.93 Ennek ellentmond az a körülmény, hogy a káptalan itt sohasem állított vámhelyet, viszont igényt tartott a jenői vámra, bár erről az 1148-as adomány nem szól. Egy 1465-ös perből egyértelmű, hogy forum Geysa vámja valóban a felhévízi kikötőben a jenői révnél szedett révvám volt.94 Feltételezzük, hogy fórum Geysa az 1244-es pesti kikötői vámhoz és árumegállító joghoz hasonlóan napi vásár volt, melyet a kikötőben tartottak a behajózáskor és kikötéskor, és inkább a távolsági kereskedelem cikkeinek árucseréjét szolgálta, semmint a környék ellátását. A kikötő a királyé volt, a hajósok királyi libertimisok voltak, akik a budai cliciumhoz tartoztak. Őket adományozta az uralkodó 1267-ben a bal parton élő jenői hajósokkal együtt a margitszigeti kolostornak.95 A cliciumhoz itt is tartozott egy udvarház, melyet 1432-ben Béla király kúriájának neveztek,96 és ahol IV. Béla többször keltezett oklevelet. A kúria, a királyi conditionariusok körülötte álló házaival együtt, már a 13. század második felében az apácák birtokába került, Ezek az épületek egy, a Duna felé enyhén lejtő domboldalon álltak, a későbbi Buda határán.97 Ettől északra, a hévizektől délre párhuzamosan húzódó dombon emelkedett a budafelhévízi Szentháromság-templom, mely III. Orbán pápa egy 1187-es oklevele szerint az esztergomi szentkirályi keresztes ispotály tulajdona lett.98 Úgy tűnik, a királyi udvarházhoz tartozó magánegyházat kapták meg a keresztesek, akik ezáltal a település birtokára is jogot formáltak, és legkésőbb a 13. század közepén perjelséget alapítottak itt. A 13. század második feléből, illetve a 14. század első feléből származó adatok alapján megállapítható, hogy a királyi conditionariusokon kívül közszabadok és magyar hőspesek is éltek a településen, továbbá földbirtoka volt itt a Kartal-Kurszán nemzetségnek. Míg a királyi birtok a conditionariusokka\ és a révvel a margitszigeti apácák birtokába került, a Szentháromság-perjelség biztosította földesúri jogait a szabadok és a hospesek fölött. Északon a hévízforrások és az általuk hajtott malmok, valamint a fürdők és a Szentlélek Rend itteni kolostora és ispotálya továbbra is királyi birtok maradt. Később az egész területet Budához számították. A települést a 13. század közepéig Calidae Aquae-nak nevezték, 1271-1274 között tűnik fel először a suburbium castri (ill. montis) Budensis elnevezés.99 1276-ban (egy itteni Uber, magát gazdagnak [dives] és szabadnak [über] valló személy tanúvallomása szerint),100 majd 1277-ben101 villa de Calidis Aquisnak nevezik. A középkor végén Budafelhévíz volt a neve, de mondták Buda város suburbiumának, villának, a 15. század végétől pedig oppidumnak is. Az 91 SRHI. 35. p. 92 BTOE I. 3. p. Ld. még fent, 55. j. 93 Kubinyi 1964b. 111-115. p. 94 Knauz 1863b. 21. p., 38. sz.: „Licet [...] prepositus et Capitulum Budense habeant quoddam tributum circa Calidas aquas superiores Budenses in portu Danoby [...] quodque tributum fori Geysa vocaretur...” 95 Ld. fenn 34. j. 96 MOL DL 12452. [BTOE III/2. 177-178. p.] 97 Kubinyi 1964b. 97-98. p. 98 MonStrig I. 132-134. p. 99 Lovas é. n. 314. p. 2. j. 100 MonVesp I. 380-383. p, 101 BTOE I. 163. p.
