Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 45 A város neve Már említettük, hogy a 19. században Budát németül Ofennek, Óbudát pedig ennek megfelelően Altofennek nevezték. Pest német neve a magyarral azonos volt. A középkorban, a 13. századi városalapításig Óbudát magyarul és latinul Budának nevezték, németül viszont Eczelburgnak.17 18 Pestet azonban németül Ofennek mondták, amely a szláv eredetű szó hű fordítása.19 Buda alapítása után, a 13. század második felétől az új város neve latinul Pest castrum, Novus mons Pestiensis és Buda lett, németül pedig Ofen. A régi Pestet ezután egy ideig Vetus vagy Antiqua Pestnek nevezték.20 Végül azonban megmaradt a Pest név. A német Altofen elnevezés mint Pest megnevezése egészen a 15. századig megmaradt, ekkor azonban végleg kiszorította a németben addig is párhuzamosan használt Pest.21 A mai Altofen elnevezés tehát nem azonos a középkorival. Először M. Hauff nevezte 1570 körül írt emlékirataiban Óbudát (Vetus Buda) - mely világosan megkülönböztethető Pesttől - Altofennek.22 A 15. században még Eczelburgnak hívták. Már ez a névváltozás is arra utal, hogy Magyarország későbbi fővárosának fejlődése elválaszthatatlan a két szomszédos városétól, melyeknek nevét átvette. Ezenkívül még azokat a településeket is meg kell vizsgálnunk, melyek megelőzték a későbbi, jogilag is kiváltságolt várost, majd pedig, mivel annak területén feküdtek, végül az új város külvárosaivá váltak.23 Buda vetus Óbuda történetének bőséges irodalma van.24 A település az ókori Aquincum légiótáborának helyén jött létre. Györffy György feltételezése szerint az itt található katonai amfiteátrum a 9-10. század fordulójától a magyar Kurszán fejedelem vára volt.25 Óbudán all. század első felében Szent István vagy utóda, Péter király társaskáptalant alapított, a 12. század végén pedig itt fogadta III. Béla király I. Barbarossa Frigyes császárt.26 A 13. század első felében, a tatárjárásig az uralkodó rendszeresen itt töltötte a nagyböjt idejét, ami alatt tanácskozásokat tartott, és ítélkezett is. Ezáltal Óbuda kezdett az ország fővárosává válni.27 A káptalant feltehetően a római tábor területén építették, melynek falait a magyarok helyreállították.28 Nyilván itt állt az első királyi palota is. A település első lakói papok és a királyi szolgáló népek lehettek.29 A tábortól délre, a rév mellett volt a piac, ahol a kereskedők éltek, köztük latinusok is, és itt terült el a királyi szolgáló népek egy másik települése is, a kovácsoké. 17 KUMOROVITZ 1971. 37-53. p. 18 Vö. DeÉr 1971. 31-39, p. A „Buda” név eredete vitatott, vö. Pais 1954. 508. p. Valószínűleg személynévből ered. 19 Györffy 1969. 258. p. 20 BTOE I. 67. p.; MÓL DL 43827. [valószínűleg 43824., BTOE III/2. 150-151. p ] (a pecsét körirata). 21 PALUGYAY 1852. 283-285. p. 22 RatkoS 1966, 143. p. A forrás korát illetően uo. 142. p. 23 Vö. Blaschke 1973. 354. és 359. p. 24 Vö. FÜGEDI 1959. 7-56. p. 25 Györffy 1955. 9^M). p. 26 FÜGEDI 1959. 14-20. p.; DeéR 1971. 34. p. 27 Kumorovitz 1971. 7-57. p. 28 Györffy 1969. 261. p. 29 Még 1368-ban is a király olyan házakat adományozottéi a prépostsági templom közelében, „in quibus [...] nostri falconarrii (sic!) residentiam faciebant”. Kumorovitz 1953. 242., 624. sz.
