Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből
442 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság 19. táblázat. A szőlőtermelés munkaigénye Gallinczer Lénárt szőlőiben. Napszámos dolgozott munkanapon 5-9 6 10-19 14 20-29 12 30-39 5 40-49 6 60-69 3 70-79 2 80-89 3 105 1 Tehát 20 munkanapon 30-nál több napszámos dolgozott a Gallinczer-szőlőkben. A júliusi kapálás idején, amikor a 17-22 közötti héten csupa szakmunkásbért fizettek ki, a kapások száma a következőképpen alakult (megjegyezzük, hogy e hét előtt és után is kapáltak):173 20. táblázat. A kapások száma a Gallinczer-szőlőkben, 1525. július 17-22. Nap Magasallja Köves Mázsás Fejérföld Összesen Július 17. — 18 23 28 69 18. — 28 28 28 84 19. — 32 16 31 79 .O (N _ 17 30 41 88 21. 17 30 24 _ 71 22. — — 12 _ 12 Összesen 17 125 133 128 403 Egyetlen - igaz, nagy szőlőtulajdonnal rendelkező - szőlősgazdánál tehát igen sok kvalifikált szőlőmunkás dolgozott. Elképzelhetjük ennek nyomán, hogy egész Budán mekkora lehetett a számuk. Már a számadáskönyv ismertetésekor rámutattunk, hogy Budán és Sasadon milyen hatalmas kiterjedésű szőlők terültek el-Sasad Mátyás óta Budához tartozott-, ezekhez hozzá kell még számítanunk a velük összefüggő, de közigazgatásilag nem Budához trtozó kelenföldi, felhévízi, szentjakabfalvai, óbudai, békásmegyeri, borosjenői stb. szőlőhegyeket. Ezeken - legalábbis részben - szintén budai polgárok voltak szőlőbirtokosok.174 Itt ugyancsak sok szőlőmunkásra volt szükség. A napszámosok egy része feltehetően csak mellékkeresetként 173 Ld. a 6-8. táblázatot.
