Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
BUDA KEZDETEI Bevezetés A középkori Magyarország várostörténetét a külföldi kutatók még annyira sem ismerik, mint a környező szláv államokét, jóllehet jelentőségét elismerték azok a tudósok, akik leküzdötték a nyelvi nehézségeket. Ezek a kutatók rámutattak arra, hogy a magyar várostörténetet nemcsak a nyelvtudás hiánya miatt nehéz megérteni, hanem azért is, mert a magyar történeti kutatás elhanyagolta a külfölddel való kapcsolatokat.1 Ezenkívül a várostörténet sokáig a magyar historiográfia legelhanyagoltabb ágai közé tartozott.2 Ezen a területen a háború utáni fellendülés csak lassan mutatkozott.3 Jelentős fordulat csupán a legutóbbi évtizedekben következett be; ezzel együtt járt, hogy egyre több figyelmet szenteltek Budapest történetének.4 A külföldi történészek a magyar várostörténet korábbi időszakainak problémáit immár idegen nyelvű összefoglaló tanulmányokban is megismerhetik,5 melyek a magyar városok fejlődéséről alkotott képet a korábbi munkákhoz képest sok tekintetben új fényben tüntetik fel. Ugyanakkor ezen értekezések összefoglaló jellegük miatt az egyes részproblémákat csak utalás szintjén említik. Ezért fogadtam hálásan Ludat professzor felkérését GieBenből, hogy Magyarország középkori fővárosának, Budának a korai történetét egy hosszabb tanulmányban bemutassam. Hiszen e város története gazdasági és politikai jelentősége miatt a középkori magyar várostörténet megismerése szempontjából példaértékű. Buda azon városok közé tartozik, melyeknek levéltára a török időkben elpusztult.6 Nem véletlen, hogy - eltekintve Salamon Ferenc befejezetlen, és már a 19. században elavult munkájától7 - eddig nem jelent meg összefoglaló mű a város középkori történetéről.8 9 A városvezetés 1911 -ben határozta el, hogy kiadja Budapest oklevéltárát, mely a más levéltárakban őrzött, Budapestre vonatkozó okleveleket tartalmazta. Ebből azonban mindeddig csupán egyetlen kötet jelent meg." Hosszú ideig ásatások sem voltak, csupán 1941-ben alakult meg a Budapesti Történeti Múzeumban Gerevich László vezetése alatt a Középkori Osztály.10 11 Bár az 1940-es évek második felében Gerevich vezetésével az ásatások is sikeresek voltak," Magyarországon nem 1 SCHÜNEMANN é. n. 10-13. p.; Grothusen 1967. 44-56. p. A tanulmányhoz tartozó illusztrációk: 18-19., 21., 67-69. ábra [A szerk.]. 2 MÁLYUSZ 1927a. 356. p. 3 KUBINYI 1961b. 175-189. p. 4 Kubinyi-Nagy-Vörös 1967. 171-185. p. 5 Székely 1961a. 59-96. p.; GyÖRFFY 1969. 127-146. p. és 253-264. p.; FÜGEDl 1969c. 101—118. p.; FÜGEDI 1969d. 103-136. p.; FÜGEDl 1970. 966-987. p. 6 Vö. Grothusen 1967.49. p.; Kubinyi-Nagy-Vörös 1967. 171. p. 7 SALAMON 1878-1885. I—III Kritikáját Id. Kubinyi-Nagy-Vörös 1967. 172. p. 8 Budapest történetének új összefoglalása megjelenés alatt van. A középkort 1301 -ig Györffy György írta (I. kötet), 1301 -töl 1541-ig jómagam (II. kötet). [A munka azóta megjelent: Budapest története I-V. Főszerk. Gerevich LÁSZLÓ. Budapest 1971-1975. - A Szerk ] 9 BTOE 1. [A sorozat III. kötete Kumorovitz L. Bernât szerkesztésében 1987-ben megjelent. - A Szerk ] 10 Lócsy-Kubinyi 1964. 22-30. p. 11 Gerevich 1950. 121-238. p.
