Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből
A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán 431 sítőül, illetve fűszerként hagymát, borsot, sáfrányt és tormát vásároltak. Gyümölcs említése nagyon ritka, még a leggyakoribb a citromé, egyszer-kétszer dinnye, illetve ősszel gesztenye tűnik fel. Teljesen hiányzik a kenyér, a Budán oly népszerű zsemlye, sőt a liszt is: Gallinczeréknek malmuk és majorságuk is volt, a kenyeret pedig házilag készíthették el. A középkori ember étrendje nem lehetett meg bor nélkül. Gallinczerék is naponta vásároltak bort. Ez különös jelenség, hiszen a Pemfflinger-gazdasághoz tartozott Buda egyik legnagyobb szőlőbirtoka. A számadáskönyv kezdetétől, június 19-től kezdve étkezésenként általában kimutathatóan egy pint (1,7 1) bort fogyasztottak, olykor egy itcét (fél pint) vagy többet. A legnagyobb borfogyasztás egy étkezésre 2 /2 pint volt. Borvásárlásról utoljára szeptember 2-án, egy héttel a szüret megkezdése előtt hallunk. Utána csak egy alkalommal, október 20-án vásárolnak egy pint óbort Pemfflinger Kristóf számára.131 Hogy a szüret alatt és után nem ittak bort, érthető: a mustot és a készülő újbort itták, a szüret előtti héten pedig a szőlőérés és esetleges előszüret mellett ugyanezt tételezhetjük fel. A nyári borvásárlás részben azzal magyarázható, hogy az újbort minél előbb igyekeztek eladni, és ezért már a nyáron vásárlásra szorultak. Ennek jelentőségére még visszatérünk. Sör azért nem fordul elő, mert azt ők készítették. Ruházati költségeket elsősorban a budai háztartás alkalmazottaira fordítottak. Feltehető, hogy a házi cselédeket egy évre fogadták fel, csak egyszer adtak nekik pénzben bért, ezenkívül élelmezést és ruházatot (valószínűleg lakást is) kaptak.132 A tárgyalt időszakban nem adtak pénzt a cselédségnek, így csak a ruházati kiadásokból tudunk arra következtetni, hányán voltak. A számadásvezető sáfár mellett a háziasszonyi és szakácsnői feladatokat egy röviden „matrónádnak nevezett nő látta el.133 Tudomásunk van még két szolgáról, Dobos Gergelyről és Izajásról. Rajtuk és a sáfáron kívül rendszeresen ruháztak egy Mihály nevű szegényt. Elsősorban különféle áru sarukat vásároltak, Dobos csuhát és csizmát, Mihály pedig inget is kapott.134 Elég sok pénzt fordítottak utazási és szállítási költségekre. Útiköltségen azt kell értenünk, amit ma „élelmezési költség” címen számolnak el, azaz olyan készpénzkiadásokat, amelyek nincsenek szoros kapcsolatban a szállítási költségekkel. Fizettek Pemfflinger Kristófnak, amikor Diósgyőrbe ment; Mátyás deáknak, amikor a szüretre meghozta Diósgyőrből a szekereket és lovakat, és amikor a szüret után visszavitte; a sáfárnak, amikor Pilisszántón járt, és amikor október 27-én elutazott. Összesen 13 Ft 45 d-t adtak ki erre.1 ’5 A valóságos szállítási költségek között a hajósoknak fizetetteken (a révpénzen) kívül különösen a Diósgyőrből küldött szekerekkel és lovakkal kapcsolatos 16 Ft-ot kell említenünk.136 A paraszti szekérfúvarosokra más adatok is vanno A számadáskönyv előtt három évvel kiadott Buda városi árszabályzat megkülönbözteti a főzni és a sütni való húst; áruk azonos: „libra carnis bovine tam ad coquendum, quam ad assandum ” KEMÉNY 1889. 374. p. Vö. még: Kumorovicz-Kállai 1959-60. II. 84. p.: „vöttem sütni 8 font húst; 101. p.: vaczorara 9 font tehen hús peczenet; uo.: nolcz font húst sütni”; 102: „vaczorara sütni főzni húst...” stb. Mivel megkülönböztetik a sütni és főzni való húst, feltehetjük, hogy az előbbi és a pecsenye az assaturával, az utóbbi pedig a közönségesen carnes bovinalesnek nevezett húsokkal volt egyenlő Pirított húsra uo 128. p.: „pyertot húst hozatam az Vargas konhaÿrol.” 131 Ld. a 23. jegyzetet. 132 Közel egykorú cselédbérekre vö. MAKSAY 1958. 40-41. p. 133 Vö. például június 19.: „ad manus matroni [!] ad chochinam dedi.” Szkv. 14. 134 A sáfár számára: szeptember 30. (Szkv. 25v); matrónának: július 5. és augusztus 31. (15v, 23v); Dobos Gergelynek: július 5., augusztus 1., október 23. (15v, 18v, 28v); Izajásnak: szeptember 23. (13); Mihály szegénynek: június 24 , augusztus 1, október 27. (14, I8v, 29). 135 Uo. 15, 20v, 4, 26, 29. 136 Uo. 4v, 26v.
