Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből
A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán 429 lőle, hogy mit termeltek a kertben. Buda környékén valóban voltak kertek a Mohácsot megelőző időben, bennük - többek között — sáfrányt is termeltek.120 Gyakoriak hazánkban ekkor a gyümölcsöskertek is.121 A mi esetünkben legkézenfekvőbb lenne komlóskertre gondolni, hiszen komlót kétségtelenül termeltek a Gallinczer-háztartás számára. Erre azonban semmi utalás nincs. Itt is előfordulnak kapások (falcatores). Nem is volna valószínűtlen, hogy a „kerten” esetleg kaszálót értettek. A szőlőnél azonban, mint láttuk, a kapást jelölték a falcator kifejezéssel. Bizonyosra vehető, hogy ez a szó a kertnél sem jelöli a kaszást: volt ugyanis kaszálási munka is a kertben, ezt azonban így nevezi a sáfár: „feci fenum sechare” (szénát vágattam). Mivel a kaszálást nem a falcare (kaszálni), hanem a secare (vágni) igével fejezte ki a sáfár, feltételezhető a szőlő analógiája alapján, hogy a falcatorok itt is kapások voltak. (Különben a kertben, míg a kapásoknak napszámot fizetett, a széna levágását a munka elvégzése alapján számolta el.) Június 28-án, július 14-én és 15-én összesen 1,8 Ft-ot fizetett ki 20 d-os napszámonként a falcatoroknak, tehát összesen 9 napszámot. Július 7-én lekaszáltatta a szénát 70 d-ért (nem mondja meg, hogy kivel vagy kikkel), és végül július 15-én sövényt emeltetett. (Ezért nem fizetett, csak 10 d-nyi borravalót adott.)122 A háztartási számlán is találunk utalásokat a kertészetre: augusztus 30-án húst vásároltak azok számára, akik a kertben szüreteltek (collegerunt). Mivel erre nincs munkabérkiadás, azt vagy a majorság ránk nem maradt számadásában tüntették fel, vagy pedig a Gallinczer-háztartás állandó cselédsége végezte el. Mcilom Mint már fentebb láttuk, a Pemfflinger családnak malmai voltak a Dunán.123 Ezt a számadáskönyv is alátámasztja, igaz, csak három adattal. Július 4-én a malmot a vízen lefelé szállították 2 Ft 68 d-ért, október 5-én a molnár 2 Ft-ot kapott a malom visszaszállításáért. Október 7-én 40 d-t adtak a molnárnak, hogy vasat vegyen rajta a malom szükségleteire.124 Már más helyen rámutattunk arra, hogy a budai patriciátus szívesen vásárolt, illetve bérelt malmokat, alkalmazott molnárokat; és utóbbiakat, továbbá rajtuk keresztül a termelőket kizsákmányolva tekintélyes jövedelemhez jutott.125 Különös azonban, hogy ezeken az adatokon kívül sem a bevételi, sem a kiadási tételek között nem említik a malmot, ezért itt is azt kell feltételeznünk, mint a majornál: a molnár külön számolt el a Pemfflinger-ház fejével. Háztartási kiadások A háztartásra fordított 148 Ft 43 d az összes kiadás 22,63%-a, a második legnagyobb kiadási tétel. Megoszlása a következő: 120 Kertekre Id. például MOL [MOL P 643] Szögyény-Marich cs. It. 1532. április 20. (hortus [ ] extra murum civitatis). Kertre és sáfrányoskertre például 1507. április 15.: MÓL DL 21696. (Szentjakabíálván, Óbuda és Buda között). A magyar sáfránytermelésre 16. század eleji adat Müller 1934. 137. p. Ld. még TakáTS 1961b. 195. p, skk. 121 BELÉNYESY 1955. 25. p. skk. 122 Szkv. 3v és 29. 123 Ld. 468. j. 124 Szkv. 15v, 26v, 27. Érthetetlen, miért drágább a leszállítás. 125 Kubinyi 1964b. 157. p.
