Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához
Burgstadt, Vorburgstadt és Stadtburg. A középkori Buda morfológiájához 41 Ha csak a morfológiai típust tekintjük, akkor gyakorlatilag két lehetőség adódik: a Spornanlage-n álló várhoz utólag alapítják a várost, vagy pedig együttes alapításra kerül a sor. (Vorburgstadt esetében a vár utólagos létesítése ritkaság, hiszen a döntő a helyfok megerősítése.) Korábban a vár és város együttes alapítását tételeztem fel a livlandi analógiák alapján, ” európai áttekintésünk azonban a vár elsődlegességét is megengedi. A Vorburgstadt-típus időbeni elterjedése viszont - tekintve különösen a szomszéd Ausztria példáját - azt sem tenné lehetetlenné, hogy a vár a 13. század közepe, azaz a mongol betörés előtt épült legyen. A budai vár ásatója, Gerevich különben, újra értékelvén a palota területén előkerült falmaradványok relatív kronológiáját, újabban ezt a nézetet vallja.99 100 Vorburgstadtról azonban csak azóta lehet beszélni, mióta a várat és a várost közös fal zárta körül. Ezt az utóbbi évek régészeti kutatásai alapján pontosan lehet datálni: az egész várhegyi fennsíkot egy 13. század közepén épített egységes fal övezte. Ennek maradványait mind a város több helyén, mind pedig a királyi palota körül megtalálták.101 Több helyen a fallal korábbi építményt iktattak ki, amelynek maradványait a fal alatt megtalálták.102 Ez persze azt jelenti, hogy a vár- és városfal ugyan valóban az 1241-es mongol betörés, azaz Buda jogi értelemben vett városalapítása után (ami 1244 után, egy Pestről történt Siedlungsverlegung formájában ment végre)103 épült fel, de a várhegy már előtte sem volt lakatlan. A várhegy lakottságát az alapítás előtt már az eddigi kutatás egy része elsősorban történeti források alapján feltételezte,104 ez azonban csak hipotézis volt, és az egyes kutatók nézete részleteiben eltért egymástól. Lócsy Erzsébet vette észre, hogy az egyik kimutathatóan a 13. század közepén épült házat egy másik építmény megelőzött. Ez a ház kb. a város közepére esik.105 106 Azóta a feltárt „városalapítás” előtti házak száma megsokszorozódott. így H. Gyürky Katalin a későbbi domonkos kolostor környékén talált ausztriai kerámiával datált településmaradványokat, amely e szerint a 13. század első felére tehető.100 Zolnay László a királyi palota későbbi északi előudvarában ugyancsak kőházakból álló és 1241-et megelőző települést talált.107 Tekintve, hogy Buda kétség kívül az 1244-ben még Pest javára kiadott kiváltságlevelet használta, és első pecsétje is a balparti város pecsétjének átvétele volt,108 109 ezek a településmaradványok nem a városjoggal ellátott településhez tartoztak. Milyen jellegű település lehetett azonban akkor itt a várhegyen?100 A későbbi palota északi előtere alatti települést ásatója „falusiasnak”, allodiálisnak tartja.110 Nem beszélve arról, hogy ez a meghatározás ellentmondásos, hiszen az allodium a magyar forrásanyagban majorsá99 KUBINYI 1962. 165. p. 1 oo Gerevich 1976.47-51. p. 101 Gerevich 1966. 32-39. p.; H. GyüRKY 1972. 33-37. p.; H. GYÜRKY 1976. 383. p. skk.; H. GyüRKY 1978. 30-49. p.; Zolnay 1977. 25-29. p. 102 H. GYÜRKY 1972. 36-37. p.; ZOLNAY 1977. 29. p. skk. 103 Kubinyi 1972b. 101. p. skk. 104 így Gerevich 1952.; JANKOVICH 1959.; FÜGÉD! 1961.; Kubinyi 1961. Mindez idézve és indokolva KUBINYI 1972b. 25-30. p. 105 LÓCSY 1969. 108. p.; LÓCSY 1971. 219. p. 106 H. GYÜRKY 1972. 37^t5. p. 107 ZOLNAY 1977. 15. p. skk., 29. p. skk. 108 Kubinyi 1972b. 70., 78. p. skk. 109 Illetőleg esetleg több település, mivel a H. Gyürky által ismertetett maradványok úgy látszik, hogy a várhegy északkeleti lejtőjén kialakult későbbi külvároshoz csatlakoztak. H. Gyürky 1972. 45. p. 110 ZOLNAY 1977. 15. p. skk.
