Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből
412 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság következő: „Ego solus ad viam fl. III. Ad manus Mathie literatho [!] dedi fl. XXIII.”36 Sáfárunk tehát felvette az útiköltséget, átadta utódának a pénztárat, és elutazott. Az első kiadásokat a fenti táblázat tanúsága szerint már június 19-én, a számadáskönyv vezetésének megkezdésekor kifizették, de csak 24-én és 26-án vették át az első bevételt. 25-ével bezárólag 23 Ft 43 dénárt fizetett ki a sáfár, látszólag fedezet nélkül. Ha összeadjuk az egyes számlákat, egyébként is nyilvánvalóvá válik, hogy minden kiadásra nem, volt fedezet. Az egyes számlák ugyanis - címüknek megfelelően - valóban kiadásokat, illetve bevételeket tartalmaznak, ezeket sohasem keverték össze, viszont nem mindig találunk azonos jellegű kiadásokat az egyes számlákon belül. Ezek után állítsuk fel a Pemfflinger-háztartás mérlegét az egyes számlák alapján: 2. táblázat. A Pemfflinger-Gallinczer-háztartás mérlege az egyes számlák összeadása alapján 1525. június 19—október 27. Bevétel Ft d Kiadás Ft d Vegyes bevételek szüretkor 16515 Kert..................................... 260 Sörfőző................................353 00 Szőlők................................. 31757 Komló...................................14 34 Sörfőzők.............................. 104 34 Boreladás.............................36 50 Házi kiadások..................... 23146 Összesen..............................568 99 Összesen.............................. 65597 Hiány....................................86 98 Összesen..............................655 97 Megjegyezzük, hogy külön boreladási számlát nem találunk, hanem a háztartási számlán tüntették fel egy ízben, hogy bizonyos kiadásokat a bor eladásából fedeztek. A szőlőkiadási rovatnál összesítettük a négy szőlőhegy kiadási számláit, míg a házi kiadásoknál a szüreti vegyes kiadásokat és a háztartási számlákat egyesítettük, hiszen előbbiek az utóbbiak kiegészítései. A kimutatás szerint tehát 86 Ft 98 d a hiány. Ez csak úgy magyarázható, hogy amikor a sáfár vezetni kezdte a számadást, legalább ennyi készpénz volt a budai pénztárban. Feltehetően hivatalát is a számadásvezetésével egy időben, tehát június 19-én vette át, amikor egyes munkák, például a szőlökötözés, folytak már. Ezzel a 86 Ft 98 d-ral kezdte meg hivatalát a sáfár, és ezért ezt az összeget a továbbiakban nem hiányként, hanem készpénzként a bevételi rovaton fogjuk tárgyalni. 36 29.
