Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből
A MEZŐGAZDASÁG TÖRTÉNETÉHEZ A MOHÁCS ELŐTTI BUDÁN Gallinczer Lónárt számadáskönyve 1525-ből Az Országos Levéltárban található egy 32 lapos füzet,1 amely bevételi és kiadási naplókat tartalmaz 1525. június 19-től október 27-ig. A számadáskönyvben zömmel szőlőmegmunkálásra fordított kiadásokat találunk, de ezenfelül is számos agrártörténeti vonatkozása van (kertművelés, major, állatgondozás, komlóeladás, sörfőzés). Ez a számadáskönyv egy budai polgár bevételeit és kiadásait tartalmazza. Feldolgozása érdekes eredményekre vezethet, hiszen városi polgárok mezőgazdasági termelésére vonatkozó, hasonlójellegű forrásunk igen kevés maradt fenn, és még kevésbé talált értékelésre.2 A számadáskönyv első lapján cím helyett vegyes kiadások feljegyzését találjuk, a második oldalon vegyes bevételekét. A továbbiakban minden jelentősebb bevételi vagy kiadási ág külön rovatot kapott, külön címmel. Ezekből megismerhetjük a gazdaság tulajdonosának nevét. A 2. lapon3 ugyanis a következő szöveg olvasható: „Registrum factum super introitum pecuniarum ad domum d[omini] e[gregii] Leonardi Pelfiger [!] de Buda”, a 14. lapon pedig ez áll: „Registrum factum super exitus pecunirum [!] egregii domini Leonardi Callincher de Buda.” Látszólag tehát két különböző, azonos keresztnevű férfira vonatkozik forrásunk, ám a két név ugyanazt a személyt takarja: Gallinczer Lénárt budai polgárt, aki, miután feleségül vette Pemfflinger4 János budai polgár özvegyét, gyakran használta felesége első férjének nevét. A Pemfflinger család Budán A Pemfflingerek Regensburg környéki nemesi eredetű családból származtak; bár egyes források szerint a Svábföldről érkeztek. A 15. század második felének elején már Bécsben vannak. János 1477-ben tűnik fel Budán, ahol kincstári megbízatásokat vállal, továbbá kereskedik, és rövidesen a város legtekintélyesebb polgárai között találjuk.5 A budai németek 1491-től 1 MÓL DL 26346. 2 Városi polgár számadásait dolgozta fel az 1528 előtti korszakból Mollay 1941. 109-22., 153-72. p. 3 A továbbiakban megtartjuk a számadás lapszámozását, de mivel csak a lapok első oldalait számozták le, a hátsó oldalakat v-vel jelöljük (pl. Szkv. lOv). 4 Az oklevelekben a család nevét különféleképpen írják, különösen gyakran Pemflingerként, eddigi tanulmányainkban gyakran mi is ezt az írásmódot követtük, például KUBINYI 1957. 34 p ; KUBINYI 1963b 127. p. Saját kezű aláírásaikban azonban a család tagjai általában két f-fel írják a nevüket (pl. 1512: MÓL Ft., Kassa v. It. Schwartzenbach gy. 901,902. sz. [MOL DF 270923-270924.]; 1515: uo. 923. sz. [MOL DF 270945.] és MÓL Ft. Esztergomi kpt. o. It. Capsa 8. fasc. 6. nr. 22. [MÓL DF 208644.]), ezért a továbbiakban a szász történészeket követjük, akik mindig két f-fel írták a család nevét. Vö. FABRITIUS 1875. 5 Az adatok összeállítva FABRITIUS 1875. 5. p. skk. Vö. még Kubinyi 1957. 167. j. és Kubinyi 1959a. 103. p.