Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. század fordulóján 397 nak.319 Valószínűleg ilyen üzletek következtében is jöttek létre pestiek és kassaiak között házassági kapcsolatok.320 Mint a bor- és szarvasmarha-kereskedelem központjai a két pesti sokadalom - amelyeket Vasas Szent Péter (augusztus 1.) és Szent Miklós (december 6.) ünnepein tartottak - sokkal fontosabb volt a budaiaknál. Ez volt az a hely, ahol az ország vidéki lakossága a külföldi és hazai árucikkek iránti igényét kielégíteni tudta, ahol saját áruit eladhatta. Nem véletlenül írja az augsburgi Hans Paumgartner a 16. század elején ezekről a Pesten tartott - úgymond budai - vásárokról, hogy jelentősebbek a tulajdonképpeni budaiaknál, mivel ezeken „minden áruból többet adnak el, mint Budán”.321 Buda és Pest abban is kiegészítette egymást, hagy az első a kül-, a másik a belkereskedelem központja volt. Pest belső piaci központ jellegét bizonyítja, hogy a bártfai vászonszövők alkalmasabbnak tartották áruik értékesítésére,322 de az is, hogy a Fuggerek is árultak itt rezet,323 noha faktorátusuk Budán volt. A délnémet érdeklődés a hazai belkereskedelem iránt abban mutatkozik meg, hogy a 16. század második évtizedétől újra találunk tehetős németeket Pesten. A 15. század elejéig Pest város vezetésében és kereskedői között - még ha a budainál kisebb mértékben is - kimutatható a német elem,324 hogy a század közepére szinte teljesen eltűnjék. Körülbelül tehát abban az időben, amikor a szarvasmarha-kereskedelmi konjunktúra kezdődik. Élnek ugyan németek a városban, de a vezető rétegben és a kereskedők között nem találhatók. Az 1510-es évektől a nürnbergi Hallerek - akiknek egyik ága már megtelepedett Budán - tűnnek fel Pesten. Először csak időszaki kereskedők, hogy utóbb megszerezzék a polgárj ogot. Egy — ugyancsak német - családdal, az Eysalerekkel házasodnak össze, akik kereskedők voltak, sőt a városi tanácsba is bejutottak. Az Eysalerek később Bécsbe költöztek, ahol egyikük polgármester (!) lett.325 A budai és pesti polgárok természetesen nem csupán a külkereskedelem árucikkeivel, hanem a hazai mezőgazdasági és kézműipari termékekkel is üzleteltek. A bizonyos árucikkeket leszámítva csekély mennyiségű külkereskedelmi forgalom miatt azonban valószínűleg nem becsülhetjük túl a belkereskedelem jelentőségét a kettős város gazdasági életében. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a 15. század közepéig a magyarországi árutermelés még nem tette lehetővé, hogy egységes országos piac jöjjön létre. Az egyes városok körül piackörzetek keletkeztek,326 közülük a legnagyobb átmérője földrajzi helyzete következtében is a fővárosinak volt. A piackörzetek csak laza kapcsolatban álltak egymással. Nem véletlen, hogy az 1476-ban kezdődött nagyváradi vámperben, amelyben az ország legjelentősebb városai vettek részt, csak a külkereskedelmi árucikkek: a posztó és a szarvasmarha vámját csökkentették.327 Úgy tűnik, mintha az egyes piackörzetek között csak a külkereskedelmi árucikkek cseréltek volna gazdát. Itt kell megjegyezni, hogy a törvények 1405-től kezdve több ízben igyekeztek az országban egységes 319 Kassa v. It. Schwartzenbach gy. 699., 855. sz. [MOL DF 270737., 270878.] Ld. fenn, 308. j. is. 320 Ld. az előző j.-ben idézett okleveleket. 321 MÜLLER 1962. 149. p.; Meder 1562. LXVH'. p. is a pesti sokadalmakat emeli ki. Vö. még Kassa v. lt. Schwartzenbach gy. 904. [MOL DF 270926.] 322 SZŰCS 1955. 237-239. 323 PÖLNITZ 1949-51.1. 611. p„ 11. 567., 577. p. 324 Ld. fenn, 75. j. (Lorberer). 325 KUBlNYl 1963-64. 109-110. p.; Kubinyi 1966. 257-258. p. 326 SZŰCS 1963. 98-103. p. 327 Kubinyi 1963a. 197-199. p.
