Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. század fordulóján 393 II. Ulászló alatt változatlanul dolgozik ugyan ötvösként a királynak, de bérbe veszi a nyugati harmincadhivatalokat, és udvari szállítóként posztót és olajat ad el a kincstárnak. A budai német kereskedők többségétől eltérően érdekelve volt az olasz kereskedelemben is. 1500-ban felkereste a buccari vásárt, és velencei üzletemberek, illetve a Budán élő toledói Cották mellett részt vesz a velencei segély Magyarországra jutásában. Noha a század végén jelentős, mindig a vezető réteg tagjai által betöltött városi hivatalokat tölt be: ő volt a Szentlélek-ispotály, sőt a budai németek plébániatemplomának, a Boldogasszony-templomnak templomgondnoka, csak élete végén - később, mint a Gailsamokkal sógorságba került fia - mutatható ki a tanácsban. 1503-ban budai bíró lesz, valószínűleg nem sokkal halála előtt.287 Budai és pesti magyar üzletemberek. Állatkivitel és belső forgalom Budán a városi vezető réteg egy része, ahogy láttuk, a magyarokból került ki; Pesten ők voltak túlnyomó többségben. Köztük is találtunk posztókereskedöket, akik főként olasz szövetekkel üzleteltek, de nem ez volt főbb üzletáguk. Továbbra is a marhakereskedelemben játszottak vezető szerepet. Akárcsak a 15. század közepén, most is találunk köztük tekintélyes polgárokat, akik Pest megyében és környékén szarvasmarha-tenyésztésre alkalmas pusztákat bérelnek vagy szereznek maguknak.288 Állattenyésztéssel ebben a korban főként a mezővárosi és falusi lakosság foglalkozott. Főleg a nagy alföldi mezővárosok polgárai, de olykor parasztok is részt vettek az állatkereskedelemben.289 A fontosabb marhahajtó utak egy része érintette a fővárost, ezért nem szüntették meg a budai harmincadot. Nyilvánvaló, hogy az ország központjában megtartott sokadalmakat tartották a legfontosabb állatvásároknak. Ez vonatkozik mind Pestre, mind Székesfehérvárra,290 ahol szintén megtartották a harmincadhivatalt. Itt vette át az árut a kereskedő a parasztoktól, a mezővárosi polgároktól és - ebben az időben még csak kisebb mértékben - a földesuraktól.291 A kereskedő aztán továbbhajtotta a marhákat Morvaországba, Ausztriába,292 illetve Velencébe és más olasz városokba. A morvaországi Auspitz, az osztrák Bruck, Getzendorf, Himberg, Ebenfurt és Laxenburg vásárai teljesen a magyar marhára voltak utalva. A 16. század első negyedében az egyes osztrák vásárokra 8-20 000 marhát hajtottak fel évente.293 Hasonló volt a helyzet az olasz területeken.294 287 Kubinyi 1963-64. 94. p. 96. j. Mivel fia, János, 1480-ban iratkozott be a bécsi egyetemre (Matrikel II. 176. p.), 1440 táján születhetett. A királyi ékszerek „Verweser”-je: BORSA 1943. 52. p. Feltehetően ő a buccari vásáron szereplő Mathias de Buda, mivel ekkor más. Mátyás keresztnevű jelentős kereskedő nincs. WENCZEL 1869-78.1. 183. p. A velencei segélypénzek Ugye (1504): Fraknói 1877a. 17. p. Fia, János már 1498-ban budai tanácstag. RADY 1985. 175. p , ennek sógornője Gailsamné: Pozsony v. It. oki. 4583. sz. [valószínűleg 5369. sz., MOL DF 243413.] 288 MÓL DL 61980. Szegedi Pál pesti bíró birtokspekulációira: KUBINYI 1966. 269. p. stb. 289 SZÉKELY 1961. 315-322 p ; Pach 1963. 64. p. Paraszti marhakereskedőkre Blazovich 1983. 35—40. p. 290 Pest marhakereskedelmi központ jellegére utal, hogy Mátyás 1461-ben a pestiektől 1500 marhát vesz át. Pozsony v. lt. oki. 3380. sz. [valószínűleg 4651. sz., MOL DF 242716 ] Székesfehérvárra és Pestre: SZÉKELY 1961. 319-322. p. Vő. még Szabó 1950 195. p. 291 PACH 1963. 58-64. p.; SZABÓ 1975. 67-69. p. 292 Meder 1562. LXV-LXVI. p 293 TAKÁTS 1906. 128. p ; SZÉKELY 1961 318-319. p ; PACH 1963. 64. p ; GaáL 1966.472^176. p ; MAKKA1 1971. 494-500. p. 294 PICKL 1973. 143-166. p ; PlCKL 1979. 39-81. p.
