Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelunben a 15—16. század fordulóján 383 meg.216 A vezető réteg nagyobb része mindkét városban távolsági kereskedőkből és hivatalnokokból, kisebb részben néhány kereskedelemmel is foglalkozó iparág mestereiből került ki.217 A vezető réteg családi kapcsolatai mintegy tükörképét nyújtják az üzleti kapcsolatoknak.218 Először arra kell utalnunk, hogy Budán és Pesten - és a legtöbb középkori városban -, nyilván elsősorban a higiéniai viszonyok következtében, nem számolhatunk természetes szaporulattal; a városok bevándorlókra szorultak. Azokban a családokban, ahol 1470—1526 között ismerjük a fővárosban az apa halálakor életben lévő gyermekek számát, azt találjuk, hogy egy apára átlag 1,4 tovább élő gyermek esik. Ezek az adatok megmagyarázzák a városi vezető rétegben igen gyakori váltásokat.219 A 15. század közepi budai és pesti vezető rétegből a század végén fiágon már gyakorlatilag senki sem mutatható ki. Az új családok nagy része az 1470-es években költözött Budára. Többeknél, így a nürnbergi Hallereknél220 és másoknál is kimutatható a beházasodás a kihaló tanácsbeli családokba, és így vagyonáuk és befolyásuk öröklődése. A nagy váltás mind a vegyes nemzetiségű Budán, mind a magyar Pesten kimutatható, és így érdekes eredményekre vezethet az újonnan érkezők származáshelyeinek és házassági kapcsolataiknak vizsgálata; annál is inkább, mert a Pestre is érvényes budai jog leányoknak, sőt az özvegyeknek is a fiúkkal egyenlő örökösödést biztosított.221 A budaiak házasságkötéseinek vizsgálata meglepő eredményekre vezetett. Adataink nem mutatnak ki a budai német és magyar vezető réteg között családi összeköttetéseket. A két nemzetiség tagjai közötti gyér házasságkötések különleges okokra vezethetők vissza. A német Kreus György például nem tartozott a városi vezető réteghez, amikor feleségül vette a fővárosi tanácsbeli és nemes Kömlődi Gál özvegyét. (Kömlődi 1476-ban Mátyás megbízásából Firenzében eszközölt bevásárlásokat.) Vagyis: Kreus házassága révén jutott be a vezető rétegbe, és ettől kezdve, nem véletlenül, főként Kömlődi Györgynek nevezték.222 A városi német vezető rétegen belül sem nagyon házasodtak össze a posztókereskedő családok az öt, gyakran tanácstagságot is viselt, tekintélyes kézmüvesszakma művelőivel. A magyar vezető rétegen belül is hiába keressük a kézművesek és a többi vezető polgár közti családi kapcsolatokat. A - főként posztóval foglalkozó - gazdag német kereskedő réteg különösen gyakran keresett családi kapcsolatokat a hasonló pozsonyi családokkal. Erre már a 14. századból vannak adatok, amelyek a 15. században-amikor Pozsony gazdasági erejének csúcsán volt —csak szaporodnak. A század második negyedének egyik legtekintélyesebb budai polgára, a baseli eredetű Münich Henrik Siebenlinder János budai bíró veje volt. Négy leánya közül hármat a pozsonyi városi vezető réteg tagjai vettek feleségül, kettőt két testvér, Gailsam Albert és Már-216 Ezen iparágak szerepére a kereskedelemben Id. BELOW 1926. 410. p ; MASCHKE 1959. 440-450,154. p Ötvösök, szűcsök, mészárosok és mások Bécsben is bejutottak a tanácsba: ZATSCHEK 1949. 106. p ; Perger 1988 20-21. p. Ld. még Brunner 1956. 127. p. 217 SCHALK 1919. 456. p.; Perger 1988. 20. p. A budai tanács korszakunkból ismert tagjainak 60,4%-a kereskedett, 32,1%-a kézműves volt (főként „üzletelő” iparágakban), 7,5% pedig olyan királyi tisztviselő vagy értelmiségi (pl orvos), akiknek üzletelése nem mutatható ki KUBINYI 1966. 240. p. 218 Uo. 227-291. p. 219 Ld. pl. RÖRIG 1932. 346. p,;ZATSCHEK 1949-50.31. p.; LÜTGE 1963.294-296. p Tsenmann 1988.32-41. p. 220 KUBINYI 1966. 227-291. p 221 MOLLAY 1959. 163. p. (313. §.); Kovachich 1803. 226. p. 222 1476: Balogh 1966.1.470-471 p. Kreus, másként Kömlődi: MOL DL 19491.; Észt. kpt. m. It. Lad. 71. Fase. 1. Nr. 8. [MOL DF 238294.]; KNAUZ 1863b. 60., 93., 103. sz.; Prot. Búd. 107. p. Városi tanácstag is volt.
