Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
378 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság kel azonban elsősorban mégis olaszok és kisebb mértékben magyarok kereskedtek. Viszont az olcsó, bár jó minőségű veronai posztó169 170 171 172 a németek árucikke maradt. Az olaszok ezenkívül - olykor egészen kis tételekben — ékszer és fűszerek eladásával és bankátutalásokkal is foglalkoztak. A Velence173 vagy a pápa174 által a magyar királynak folyósított segélyek átutalásánál, vagy a kinevezett püspökök által a pápának fizetendő annáták kifizetésénél mindenütt megtaláljuk őket.175 Üzleteikre nézve igen tanulságos az az oklevél, amelyből megtudjuk, hogy csak 1489/90-ben 18 firenzei kereskedő 26 093 forint értékű drága firenzei szövetet szállított hitelben Mátyásnak: bársonyt, damasztot, atlaszt és tafotát.176 Többségükről tudjuk, hogy Budán éltek, és a királynénak, az esztergomi érseknek és másoknak is szállítottak.177 Üzleteik jelentőségét jól mutatja az idézett 1494/95. évi számadáskönyv. Noha nem mindig adja meg annak a nevét, akitől vásároltak, megállapítható, hogy az említett két év alatt 31 budai kereskedőtől a legkülönbözőbb árukat vásárolta a kincstár (posztótól a gyertyáig, és bundától a vasig) 8246 forint 88 dénár értékben. Az összeg 62,2%-át (5128 Ft 58 d) hat firenzei kereskedőnek fizették ki. Egy firenzei kereskedő tehát átlagban 854 forint 73 dénár, egy budai német vagy magyar kereskedő átlag 124 forint 74 dénár értékű árut szállított a kincstárnak.178 Üzletfeleik köre azonban nem korlátozódott a királyra vagy az uralkodó osztály felső rétegére. Szállítottak a hazai német ajkú városoknak is,179 és általában nem vetettek meg semmiféle üzletet vagy ügyfelet sem. A Jagelló-kor legjelentősebb budai olasz kereskedője Raggione Bontempi volt, akire itt 1488 és 1526 között maradtak fenn adatok. Egy levelében kauffman von fflorenczkénl írta alá magát.180 Eredetileg a firenzei Nerli-cég megbízottjaként került a magyar fővárosba, s az sem zárható ki, hogy végig az is maradt.181 A Nerli-cég szerepe segít megvilágítani a magyarországi kereskedelem jelentőségét Firenze szempontjából; nem tartozott ugyanis Firenze legjelentő169 A pozsonyi harmincadon keresztül bejutó posztók között a firenzei után a második legdrágábbnak számított: KOVÁTS 1902. 99. p. 170 Kubinyi 1959a. 100-101. p.; Balogh 1966.1. 564-571., 600. p. 171 Balogh 1966.1.599-600., 616. p. 172 NYÁRY 1870. 684-685. p.; Kubinyi 1959a. 99-100. p.; BALOGH 1966.1. 596-623. p. passim. Ebben az üzletágban megmaradtak az olaszok 1526-ig, de erős konkurenciát jelentettek számukra a nagy délnémet cégek, pl. a Fuggerek. 173 KUBINYI 1959a. 101. p.;Kardos 1951.434-442. p. Ebben az üzletágban a kikeresztelkedett spanyol zsidó Cotta család tagjai, budai polgárok, valamint az ugyancsak budai polgár Harber Mátyás is részt vettek. FRAKNÓI 1877a. 17-18. p. A Cottákra: Kubinyi 1969a. 3-7. p. [valószínűleg 19-26. p.] 174 Mátyás idejében ezzel a Medici-cég is foglalkozott, mégpedig velencei fiókján keresztül. Ebben az időben úgy látszik, ez volt a Mediciek egyetlen magyarországi ügylete. Roover 1963. 201-202. p. 175 Theiner 1859-60. II. 644. p. Itt van szó Antonio de Zuane delà Seda velencei kereskedőről. Erre az üzletre ld. még PÖLNITZ 1949-51. II. 561. p. 176 MÓL DL 37684. Az olasz kereskedők különben az 1520-as évekig a kincstár legfontosabb udvari szállítói. Kubinyi 1959a. 99-102., 109-112. p. Vö. még Goldenberg 1963. 257-278. p. 177 Ld. az előző j.-et és Székely 1993. 411^112. p.-t. 178 A 166. jegyzetben idézett számadáskönyv alapján. 179 Balogh 1966.1. 601., 607. p. Részt vettek a könyvkereskedelemben is: uo. 608. p. 180 Aláírásának fakszimiléje: KUBINYI 1959a. 107. p. 181 Firenze városa II. Ulászlónak ír érdekében: „...nobilissimam nostre urbis et opulentissimam familiam Nerliorum, quorum negotia hic gessit in regno Hungarie...” Florenczi Okmánytár II. CDLX. sz.
