Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
372 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság Megkíséreltem felbecsülni a hiányzó harmincadhivatalokat. A kezelési költségeket és a bérlő hasznát is beleszámítva 40 000 forint nettó bevételre, azaz 1 600 000 forint vámértékre számítottam Magyarország külkereskedelmi vámértékét a 15. század végén.121 Ez sokkal alacsonyabb összeg, mint amennyit egy pápai nunciusi jelentés alapján korábban feltételeztek.122 Ez utóbbi szerint a királynak 82-100 000 forint bevétele lett volna a harmincadból. A forrás egyik variánsát kiadója 1480-ra keltezte,123 így ezt szokták idézni, noha a másik kiadás a hatvanas évek elejére tette. Már Palackÿ, aki mindkét variánst használta, megállapította, hogy 1462-ben kelt, szerzője pedig Hieronymus Landus krétai érsek volt. Az ebben foglalt harmincadbevétel azonban semmi esetre sem lehet helyes. A kb. egy évtizeddel korábbi ún. Eizinger-jegyzés csak 10 000 forint bevétellel számol.124 Ebben nyilván tükröződik az akkori belviszályok következménye is, de a majdnem tízszeres bevételnövekedés a hatvanas évek elejére így is elképzelhetetlen. Főként, hogy Kováts Ferenc kutatásai szerint a harmincadbevételek az ötvenes években hatalmasan estek.125 Mátyás maga is - többek közt - a csökkenő harmincadbevételek miatt vezette be az 1467. évi kincstári reformot.126 Sokkal pontosabb a Fontana magyar követ által 1475-ben külföldön ismertetett összeállítás a magyar királyi bevételekről. Ez 50 000 forintra becsüli a harmincadbevételeket,127 ami egybevág Surian velencei követ 1516. évi zárójelentésével, aki ugyancsak 50 000 forintot adott meg. Surian tendenciózusan magasabbra becsülte Mátyás és alacsonyabbra a Jagellók bevételeit,128 ebben az esetben azonban a jelek szerint adata elfogadható, és alátámasztja az 1490-es évekre vonatkozó becslést. Ott bérletről volt szó. Mivel az adatok a bérösszeget tartalmazzák, ahhoz hozzá kell tenni a kezelési költségeket és a bérlő hasznát. A korábbi szakirodalom a kezelési költségekre a bruttó bevétel 25%-át számította, de nem hagyhatjuk ki a bérlő üzleti hasznát sem, ami a bruttó bevétel további egynegyedét jelenthette. így a fenti 1494/95. évi nettó bevétel a bruttó bevétellel (az 1494/95. évi 80 ezres szemben) és 1 333 340 forint vámértékű forgalommal számolhatunk. Tekintve a Mátyás-kori háborús viszonyokat és a magyar állatkivitel épp az 1470-es években kezdődő fellendülését, érthető, hogy a kilencvenes évek közepére nőtt a külkereskedelmi forgalom.129 Amennyiben a harmincadjövedelemből levont következtetések helytállók, ez azt jelentené, hogy Magyarország csak korlátozott módon vett részt az európai távolsági kereskedelemben, főként ha összehasonlítjuk Firenze 1361-1364 közti vámbevételével,130 vagy a velenceiekkel a 15. század elejéről.131 Magyarország lakosságát a 15. század végén három és félmillióra becsülve,132 az akkori 1 600 000 forintos külkereskedelmi forgalomból egy személyre 121 Kubinyi 1971b. 366-369. p. 122 Ld. fenn, 112. j. Különösen Kováts F. vont le ebből az 1480-as (!) évekre messzemenő következtetéseket: Kováts 1922. 129. p. Ebben - többek közt - követte őt Szűcs 1955. 188. p. és Szűcs 1963. 116. p. 31. j. 123 Ez Johann Christian von Engel volt, ld. fenn, 112. j. A helyes datálásra: KUBINYI 1965a. 515-516. p. 124 Palackÿ 1836-67. IV/2. 76. p. 46. j. Az Eizinger jegyzék: Bak 1987. 382. p. 125 Kováts 1937.192. p. 126 Ld. erre fenn, 50. j. 127 FÜGÉD! 1982. 484-506. p. 128 BALOGH 1929. XVI. p. 129 Ld. fenn, 121. j. 130 Sapori 1958.343-348. p. 131 LUZZATO 1954. 276. p. 132 Szabó 1963b. 97-98. p. 3,5—4 millióra becsülte. Fügedi Erik (FÜGEDI 1992a. 4L p.) minimálisan (!) 2 239 000 tette az ország lakosságát a középkor végén. Ez természetesen azt jelenti, hogy ennél magasabb volt, de nem ér
