Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban
346 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság A magyarországi kereskedelemben érdekelt németországi családok között nem mindig lehetett olyan családtagot találni, aki hajlandó volt Magyarországra költözni és itt meghonosodni. Ilyenkor gyakran faktort küldtek Budára; aki itt rendesen elnyerte a városi polgárjogot. Amikor a nürnbergi Hans Meistaler Paul Mulnert küldi Budára, azt itt Erhard Mulner budai polgár mint rokont fogadja magához,75 és így lehetőséget nyújt neki a kereskedésre. A faktorküldésnél gyakoribb az, amidőn áruhitelt nyújtanak magyar kollégáiknak.76 Ezáltal is befolyás nyílt nekik a magyar piacra. E korszakban is Nürnberg a főszereplő a magyar piacon.77 A nürnbergiek zömében textíliákat hoznak be, és szarvasmarhát visznek ki.78 Nürnbergen kívül Boroszló szerepe is jelentős volt. Innen jött be a sziléziai posztó.79 Bécs jelentősége ilyen szempontból ekkor már a múlté. A 16. század elején az idegen kereskedők engedélyt kaptak a császártól, hogy akadálytalanul kereskedhetnek Bécsben. Ez a bécsiek közvetítő szerepének végét jelentette.80 Nagy szerepet játszanak még a krakkóiak. Közöttük különösen Maidei Mihály emelhető ki. Ez a krakkói polgár a valószínűleg szintén lengyel eredetű Pólyák Pál budai polgárral közösen 1513-ban hitelben szállít árut a királyi kincstár számára.81 Ezen kívül is 1508—1520-ig szinte évről évre kap utalványt Bártfa és Eperjes városok adójára az udvarnak 75 Nürnbergi áll. lt, Briefbücher. 59. köt. 32. Mályusz reg. Erhard Mulner maga (vagy apja) valószínűleg hasonló módon került valamikor Nürnbergből Budára, ahol azonban ebben az időben már tekintélyes kereskedő. Sógora volt Szegedi Lukács püspök volt királyi kincstartónak. A ravensburgi társaságnak Budára küldött tanulóját is rokona, egy budai polgár, Paul Langenberger helyezte el (SCHULTE 1923. I. 140. p.; III. 454. p.). E szerint Langenberger (ld. alább) is délnémet származású volt. 76 Például ld. ezekre - igaz, hogy korábbi időszakban - Pozsony város esetében Kováts Ferenc tanulságos összeállítását (K.OVÁTS 1922. 30. p. skk.). Kiderül, hogy leginkább Nürnberg kereskedői működnek Így, akik mellé 1426 után Bécs, Augsburg és München kereskedői is felzárkóznak. Vö. még: Lederer 1932. 82. p. skk. 77 Ezt mutatják a Halierek és mások családi kapcsolatai is. Amikor a nürnbergi konkurenciától való szabadulás végett a budaiak kieszközölték a külföldi kereskedelem teljes eltiltását, Nürnberg város ijedt leveleket írt, és tárgyalást kért ebben az ügyben (THALLÓCZY 1900. 77-78. p.). A nürnbergi kereskedők budai kapcsolatait mutatja az is, hogy a budai Boldogasszony-templom „gottesleichnam pruederschaft”-jának Nürnberg város évente bizonyos összeget fizetett. (Nürnbergi áll. lt. Urkunden 3889-3890. sz. Mályusz reg.) Ismerünk egy nürnbergi kereskedelmi szerződést magyarországi kereskedelemmel foglalkozó társaság alakítására, amelyet Christoph Tetzel kötött Karl Gartnerrel (ROTH 1800.1. rész, 368-371. p.). A Tetzel család a 15. század elejétől kereskedik Magyarországgal (uo. 134-135. p.). 78 Szabó 1950. 189. skk. p. 79 Számos adat van a boroszlóiak magyarországi kereskedelmére. Még Mátyás idején Hans Uthmann boroszlói polgár Budán egy Hans Schwarz nevű faktort tart (PFEIFFER 1929.238. p.). Nagy szerepet játszott Budán Sauermann Konrád boroszlói kereskedő is. A kincstartó 1521 februárjában tőle és Locksawi György cseh királyi titkártól 8000 Ft kölcsönt vesz fel (MÓL DL 23517.). 1521 szeptemberében Sauermanntól és egy budai polgártól a kincstartó újabb 1200 forint kölcsönt vesz fel, amelyet Pemfflinger Márknak és Pólyák Pálnak-mind a kettő budai polgár, mint az egri püspökség kormányzóinak - utal át (MÓL DL 23582.). Az 1520-as években Budán Brandenburgi György őrgróf részére a rossz pénz beváltásában segédkezik (JANSEN 1910. 174-175. p.) és talán része lehetett a Fuggerek elleni 1525. évi támadásban is (uo. 181. p. Vö. még: PÖLNITZ 1949-51. II. 560. p.). 80 MAYER 1909. 161-162. p. Inkább úgy látszik, hogy a magyar kereskedők aktívabb szerepet játszottak Bécsben, mint a bécsiek Budán. Ld. alább. 81 Ennek fejében a kincstár Eperjes és Bártfa városok adóját köti le a két kereskedőnek. IvÁNYl 1931-32. 1093. sz.; IVÁNYI 1910. II. 4391, 4395. sz.
