Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén
A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme... 321 Az esztergomi káptalan és a fővárosi polgárok ellentétei ugyancsak régen keletkeztek. A 15. században a viszály a kakati révvám felett tört ki újra. Először csak Pest városa fogta perbe a káptalant 1465-ben a dorogi vámszedés miatt, a káptalan viszont a várost vádolta a kakati és esztergomi vámok nem fizetéséért. Mátyás király az ügy eldöntését külön parancsokkal Ország Mihály nádorra, Vitéz János esztergomi és Várday István főkancellár kalocsai érsekekre, tehát legbelsőbb tanácsosaira bízta. A nádor elnöklete alatt összeült bírósághoz a két érseken kívül István kalocsai prépost, a personalis praesentia bíróság alkancellárja és az ítélőmesterek tartoztak. A pert az esztergomi káptalan nyerte meg, vámjogát a várossal szemben teljesen megerősítették. Mivel nem az illetékes rendes bíróság, hanem királyi parancsra ad hoc összegyűlt törvényszéken az uralkodó bizalmasai ítélkeztek, nyilvánvaló, hogy ez az ítélet Mátyás intenciójára született meg. A pert Mátyás halála után újrakezdték, de most Buda is részt vett benne Pest mellett. Ezért 1494-ben a személynök előtt ideiglenes egyezséget kötnek, egyrészt a káptalan képviselői, másrészt Buda város részéről Ádám Gergely bíró, Kanczler János és Haller János esküdtek, Pest részéről pedig Fekete Albert bíró, Megyery Bálint, Kőmives István és Győri Pál deák esküdtek.90 Ebben az egyezségben a köztük folyó per befejezéséig ideiglenesen szabályozzák a vámszedés módját. A per az esztergomi levéltárban található nagyszámú oklevél tanúsága szerint egészen 1526-ig elhúzódott, és váltakozó szerencsével folyt. Az eddig felsorolt tekintélyes egyházi testületek mellett még oly jelentéktelenek, mint a nosztrai pálosok is el tudták érni, hogy Mátyás 1463-ban kényszerítette a budaiakat és pestieket a szobi vám megfizetésére.91 Mindez azt mutatja, hogy a városok, sőt még a főváros polgárai is nehéz helyzetbe kerültek az egyházi vámjogtulajdonosokkal szemben. A fentiek ismeretében még nagyobb eredménynek kell tartanunk a nagyváradi vámpert, hiszen itt az ország egyik leggazdagabb egyházi testületével szemben nyertek elégtételt. Még egy hasonló lefolyású és eredményű vámper volt a 15. század végén: a zsitvatői. Ezt a vámpert - az 1470-es évek előzményei után - 1494-ben indította Sánkfalvi Antal nyitrai püspök, a királyi udvar egyik befolyásos tagja92 Buda, Pest, Székesfehérvár, Esztergom, Visegrád, Pozsony, Komárom városok polgárai és a budafelhévíziek ellen, mivel a nyitrai püspökség zsitvatői vámját nem fizették. Az 1496. évi Szent György-napi oktávák alkalmával Zápolyai István nádor ítélőszéke elé került az ügy.93 A püspök vámjogának alapja II. Géza király 1158-as kiváltságlevele volt,94 amelyet több uralkodó később megerősített. Ennek ellenére a nádori bíróság a városoknak adott igazat. Indokolásában-amely jogi mestermű, egyike a magyar középkor legszebben felépített, leglogikusabb ítéletleveleinek - bebizonyítja, hogy a 90 1465. szeptember4.: MÓL Ft. Észt. kpt. m. It. Lad. 25. fasc. 2. nr. 9. [MOL DF 236368 ] Kiadta néhány sajtóhibával: PODHRADSZKY 1833. 101-112. p. 1494: MÓL Ft. Észt. kpt. o. lt. Capsa30. fasc. 7. nr. 3. [MOL DF 208852 ] 91 MÓL DL 15838. A városoknak a feudális erőktől vámügyekben elszenvedett sérelmeire Id. még DEMÉNY 1960. 29-31. p. 92 Életrajzát ld. FraknÓI 1900. 76-82. p. Testvére, Miklós 1496-ban alkincstartó, később királyi titkár. Kubinyi 1957.41. p , 109. j. 93 Az ítéletlevélnek csak a Pozsony javára kiadott példánya maradt fenn, ezen kívül a perre más adatunk nincs. MÓL Ft. Pozsony V. lt. oki. 2173. sz. [MÓL DF 240797.] Ez az ítéletlevél, a benne átírt városi kiváltságlevelek és egyéb oklevelek tömegénél fogva egyébként is a magyar várostörténet legjelentősebb kútfői közé tartozik. Többek között ez őrizte meg a nagyváradi vámperben 1492-ben Buda és Pest javára kiadott ítéletlevél kivonatát, a pesti, székesfehérvári, esztergomi stb. városi kiváltságleveleket. Sajnos az ítélet jelen példánya csak Fehérvár, Buda, Pest, Esztergom és Pozsony okleveleit tartalmazza, a másik három várost csak az oklevél elején említi, míg az ítéletnél mellőzi. 94 RegArp I. 94. sz.
