Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén
320 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság nyabb a vám tényleges jövedelménél, tehát a város a káptalannal szemben bizonyos eredményt ért el. Buda a káptalan nyugtájának tanúsága szerint valóban fizette is a bért.77 Sokkal több nehézséget okozott azonban a főváros polgárainak a Nyulak szigeti apácák vámjoga. Az apácák birtokolták ugyanis a budai és pesti vásárvámot. Ezeket többnyire nem saját maguk szedték, hanem másokra bízták. 1464-ben például Nagyvölgyi Lászlót bízták meg a vámok és az apácák egyéb birtokainak „védelmével”.78 Az apácakonvent a vámmal kapcsolatban igényt tartott a vásárok mérlegjogára is, amiből természetesen újabb nézeteltérések származtak.79 1467-ben a vámokat Csömöri Zay János bérelte. Ekkor a vámjövedelmeket 225 Ft-ra becsülték. Az apácák azonban megvonták Zaytól a vámot, Parlagi Lászlónak és Budai Rácz Mihálynak adták át.80 Ugyanebben az évben komoly panaszok merültek fel Pest és Pilis megye közgyűlésén az apácák budai és pesti vámszedése ellen, úgyhogy ezért az uralkodó megbízásából az ügyben eljáró Rozgonyi János tárnokmester és Thuz János bán, ajtónállómester proskribálta az apácákat, azonban Mátyás királyi kegyelemmel visszaadta a vámjogot a konvent birtokába.81 1474-ben viszont az apácák emelnek panaszt a pestiek ellen, akik elfoglalták a vámot.82 Ennek az ügynek nem ismerjük a folytatását. A fővárosi kereskedők vámügyekben a másik közeli apácakolostorral, az óbudai klariszszákkal is ellentétbe kerültek, noha a kolostort egy évszázaddal a pesti Aranybulla után alapították, s így a városok vámmentességének vitán felül kellett volna állnia. Az óbudai hajózási, illetve révvám és más, az apácák birtokában levő vámok (pl. a ceglédi) fizetése körül keletkeztek az ellentétek. Az óbudai Duna-vámot 1366-ban kapták az apácák, cserébe a szentjakabfalvai szárazvámért.83 Mátyás a vámok kérdésében többnyire az apácák oldalán állt. 1465-ben a klarisszák kérésére utasítja a magukat mentesnek tartó városi polgárokat a vám megfizetésére azzal, hogy vélt jogaikat bíróilag próbálják érvényesíteni.84 85 1466-ban már folyik a per az óbudai vám ügyében Pest város és az apácák között,83 amely 1471-ben még mindig nincs eldöntve.86 Végül is az apácák megnyerték a pert, azonban a pestiek kérésére Mátyás újrafelvételt engedélyezett.87 Közben, valószínűleg még 1465-ben, ebben az ügyben a budaiak is pereskedtek az apácákkal.88 1476-ban az apácáknak sikerül Mátyástól újabb parancslevelet kieszközölni vámjoguk védelmére.89 77 1470: MÓL DL 17052. 78 MÓL DL 15977. 79 MÓL DL 16034. 80 BÁRTFAI SZABÓ 1938.935. sz.; MÓL DL 16543. Parlagi köznemesi származású királyi tisztviselő, aki az uralkodói szolgálatban a feudális urak közé emelkedik. Az ötvenes évek végén budavári provizor (Id. például MÓL DL 15579.), 1461-ben nándorfehérvári (MÓL Ft. Észt. kpt. m. It. Lad. 26. f. 3. nr. 4. [MOL DF 236426.]), 1463-ban nagyszombati kapitány (MÓL DL 44688.). Rácz viszont tíz évvel később a nagyváradi vámperben Buda város ügyvédje. MÓL DL 24438. Vámszedési ügyek szakértőjeként bízhatták meg polgártársai a per vitelével. 81 A 15. századi adat: KovÁTS 1900a. 448^149. p. A 14. századiakra nézve ld. Hóman 1921. 112. p., 3. j. 82 Bártfai Szabó 1938. 1031. sz. 83 MÓL DL 5445. 84 Bártfai Szabó 1938. 910. sz. 85 MÓL DL 16393. 86 MÓL DL 17194. 87 MÓL DL 17636.; BÁRTFAI SZABÓ 1938. 1017. sz. 88 MÓL DL 26011. Az oklevél csak töredékesen maradt fenn, és ezért a keltezést Makray György bírósága alapján lehet 1465 elejére helyezni. 89 MÓL DL 17798-9.
