Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
Buda város pecséthasználatának kialakulása 295 1264. szeptember 11-én még Péter villicus a város feje.233 Rektori címet viselő utóda, Preussel más néven Preuscilinus Henrik ekkor még csak barsi ispán. 1265 márciusában azonban, amikor Henrik elesik az isaszegi csatában, már budai rektor címen szerepel.234 Előkelő osztrák lovag volt, aki tevékeny szerepet játszott Ausztria történetében a Babenbergek kihalása körüli zavarok idején.235 Később IV. Béla szolgálatába lépett. V. István halálos ellensége volt, és Mária királyné bizalmasa.236 István a győztes isaszegi csata után elfoglalta Budát, anyját elűzte, később azonban a vár visszakerült a király birtokába.237 Az új rektor, Walter királyi kamaraispán és komáromi ispán, budai polgár volt.238 239 Waltertől maradt ránk Buda első fennmaradt oklevele, 1268-ból: egy ítélet a pesti hajóscéh és az óbudai káptalan ügyében.236 Ez azt mutatja, hogy Pest akkor még teljesen alá volt vetve Budának. A 70-es években azonban a Pesten maradt lakosság újra szervezkedik, és a város bizonyos autonómiát kap.240 Újra van bírójuk, aki azonban csak a 15. században függetlenedik Budától.241 Buda pecsétjét - miként említettük - a század első felére keltezzük, mégis egyes stílusjegyek arra mutatnak, hogy a typariumot a 70-es évek végén vésték. Láttuk, hogy a század közepén a pesti polgárok feltelepednek a budai Várhegyre, magukkal viszik kiváltságlevelüket és a telepnek is Pest nevét adják, amely így jogutódja lett a régi Pestnek. Nyilvánvaló, hogy a felköltöző pestiek magukkal vitték városuk eddigi pecsétnyomóját. A régi pesti pecsét a ma is meglevő 1292-ből való lenyomat mintája volt, tehát előlapján vágásos pajzsot, hátlapján leoninus körirattal ellátott háromtornyú várat ábrázolt. Csak az előlap körirata nem volt azonos a ma is meglevő pecsétével. Az előlapon ugyanis akkor nyilván egyszerűen Pest castrumnak nevezték a várost. Amint azonban a század vége felé a régi Pest megint bizonyos önkormányzatot nyert el, szükségessé vált a körirat megváltoztatása. Ezért a 70-es évek végén vésett új pecsét megtartotta ugyan elődje formáját, azonban a főlapon megváltozott a felirat. Az új feliratban (Sigillum novi castri Pestiensis) már utaltak az új településre. A hátlap, a vers miatt, változatlan maradt. Bár Pest újabb pecsétjéről a 15. századig nincsenek adataink, valószínűleg annak ábrázolása már ekkor létrejött. Az új pecsét lényegében a budainak leegyszerűsített formája lett: háromtor233 Ld. 218-219. jegyet 234 PAULER 1899. II. 261-262. p. 235 Testvérével, Wernharddal Frigyes osztrák herceg okleveleiben tanú 1239-ben és 1241-ben (Siegelurkunden 184., 186., 237. p.; Ub Land ob der Enns III. 106. p.) és vele együtt harcol II. Ottokár ellen is a laai csatában (Enikel 653. p ). A Babenbergek kihalta után Hermann v. Baden hercegnek egyik fő támasza 1249-ben (Huber 1885. 523. p.; tanú oklevélben: Siegelurkunden 317., 318.; 1251-ben Gertrud hercegnő oklevelében tanú: uo. 320. p.). 1250-ben Magyarországra tör, IV. Béla e támadás megtorlására indít hadat Ausztria ellen (Huber 1885. 524. p. 2. j ). Vagy ő, vagy testvére az, akit mint bonum militem et famosum... Preucul nomine noncupatum 1251-ben Ákos nb. Ernye legyőzött (CD lV/2. 94. p.). 236 V. István 1262-ben atyjával kötött megegyezéséből név szerint kiveszi, nyilván ellenségének tekintette (MonStrig. I. 477. p ). Mária királyné és Preussel kapcsolatára, továbbá az isaszegi csatára a leglényegesebb Enikel világkrónikája (Enikel 593. p. 1289. skk. sorok). 237 Uo. 1485-1486. sor 238 BTOEI.74,82., 100. p. 239 Uo. I 100-101. p. 240 1281-ben már van újra pesti villicus (uo. I. 199 p ). A 14. században többször említik 1326-ból ismerjük Sandur fia Simon ispán pesti judexet, továbbá két esküdtjének és a pesti jegyzőnek a nevét, tehát a városi szervezet már működik (Pozs. kpt. o. It. Capsa Budensis. I. a. Fasc. 2. No. 1 [ma: MÓL DL 106092.]). Ez a Simon ispán az akkori budai rektor rokona volt (MÓL DL 2568 ). 241 Még a 15. század elején Pest bíráit Budától kapja (Mollay 1959.70. p ), de márZsigmond idején függetlenedik, Mátyás alatt pedig szabad királyi város lesz (uo. 204-205. p ).
