Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
Buda város pecséthasználatának kialakulása 281 mán üresen marad a pecsét háttere. Először a királynéi pecséteken tűnnek fel az indák. Az első próbálkozás Kun Erzsébet királyné kettőspecsétje. Itt a hátlapon a kettős kereszt mellett két lelógó virágot látunk102 (80. ábra). Ugyancsak felhasználják már a növényi ornamentikát Kun Erzsébet menye, Anjou Izabella-Erzsébet 1276-ig használt kettőspecsétjén103 (81. ábra). Itt azonban csak a hátlap szélein fut körbe indadísz, a pecsétmező üresen maradt. A térkitöltő indadíszes ornamentika a nyugaton kialakult jelentőséghez igazán azonban éppen az ő második, 1276-tól használt kettőspecsétjén jut104 (82. ábra). A hátlapon a kettős keresztet a budaihoz teljesen hasonló indák ölelik körül. Ettől kezdve tömegesen találkozunk pecséteinken térkitöltő elemekkel.105 így tehát az indadíszt korjelzőnek tekinthetjük: Buda csak 1276 után vésethette pecsétjére az indákat (83. ábra). Vizsgálódásaink eredményeként tehát a következőket állapíthatjuk meg: Buda 1292-ből fennmaradt nagypecsétjének prototípusát a kettőspecsét és a vágásos pajzs használata miatt még a 13. század első felébe kell helyeznünk, azonban a fennmaradt példány typariumát már a század utolsó negyedében vésték. így tehát több eldöntendő kérdés marad hátra. Honnan ered a budai pecsét, ábrázolásának hazai eredetére mutató megállapításainkat alátámasztják-e egyéb adatok. Meg kell magyaráznunk továbbá azt az ellentmondást, amely a pecsét ősformájának a század első feléből való származása és a jelen példány 1276 utáni vésésének ténye között fennáll, végül rá kell még mutatnunk a pecsét használatának további alakulására. A magyar városi oklevéladás kezdetei A budai pecsét eredetére több feltevés kínálkozik. A kettőspecsét használatát vehették külföldről, Nyugat-Európából, de hazai hatást is tételezhetünk fel. A leoninus felirat szintén Nyugat-Európára, de ezen kívül Olaszországra is utal. A várábrázolást ugyan valószínűleg hazai példáról vették át, de a kérdés megnyugtató eldöntését más módszerrel is meg kell kísérelnünk. A pecséthasználat az oklevéladás függvénye, meg kell tehát vizsgálnunk a Buda városi oklevéladást. Elsősorban formai vizsgálatra gondolunk, az oklevélformulák alakulására. A feudalizmus erőivel szembehelyezkedő és szabadságukért küzdő városi polgárok Európa-szerte a 12. század közepe táján autonómiát kezdenek elnyerni. Nyugat-Európában és Itáliában megalakulnak a kommunák, a feudális városúr ellen harcoló polgárok szervezetei, amelyek többé-kevésbé elnyerik a városi közigazgatás és bíráskodás funkcióit.106 Ez a fejlődés egyes területeken a fejedelem támogatását is élvezi, másutt, mint Itáliában épp az uralkodó elleni harc megnyilvánulása. A kommunák elterjedésének korszaka egybeesik az oklevél elleni reakció korának megszűnésével, a pecsétes oklevél meghonosodásával.107 Nem csoda tehát, hogy nem sokkal a kommunák létrejötte után az első városi pecsétes oklevelek is megjelennek. 1148-ban említik már Róma pecsétjét, és egy évvel később már német területen is feltűnik az 102 MÓL DL 844. 103 Uo. 921. 104 Uo. 954. 105 Már a 80-as évek elején gyakori: Kumorovitz 1944.44—45. kép. A királynék közül Fenenna 1291. évi kettős pecsétjének hátlapján szintén megtaláljuk (MÓL DL 1320). A budaihoz hasonló megoldásban ölelik körül az indák a francia Castelsagrat város pecsétjén a pajzsot (Collections Sigillographiques VI. t. 19 ). 106 PLANITZ 1954. 102. p.; La Ville I. 457. p. 107 REDLICH 1911. 115. p.
