Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
BUDA VÁROS PECSÉTHASZNÁLATÁNAK KIALAKULÁSA A városok pecséthasználata Európa-szerte a 12. század közepén kezd kialakulni, egy időben a városi autonómia, a kommunák létrejöttével.1 A polgárságnak a feudális erőkkel szemben elért eredményei rendszerint felvett pecsétjeiken is visszatükröződnek. Az olasz városállamok büszke leoninus pecsétköriratai,2 a franciáknál oly gyakran alkalmazott, az ülésező tanácsot ábrázoló pecsétek,3 vagy az erődítésre utaló vár- és városképek egyaránt erre utalnak, és várostörténeti jelentőséggel is bírnak. A pecséthasználat kialakulása jelenti továbbá az írásbeliség megindulását, és hacsak kezdeti formában is, a városi kancelláriák létrejöttét. Ettől kezdve városi ügyekben a város pecsétjével ellátott oklevélnek van a legnagyobb hitele, a városi pecsétet ilyen esetekben authentikusnak, azaz közhitelűnek tartják.4 A pecsétek köriratai, a pecséttípusok rokonsága a városok egymás közti kapcsolatára is adatokat szolgáltatnak. Buda 1292. évi pecsétje Szfragisztikai irodalmunkban nem találunk összefoglaló feldolgozást a városi pecsétekről. Városi oklevelek csak a 13. század második feléből maradtak ránk, de egyes pecsétek formái (mint Esztergom és Székesfehérvár városoké) a század első felére utalnak. A magyar városok pecsétéi is beillenek az egyetemes európai fejlődésbe. Érdekes probléma annak megvizsgálása, hogy hogyan alakult az ország középkori fővárosának, Budának pecséthasználata a középkor folyamán. Valószínűleg a város történetére nézve is felvilágosítással szolgálna ennek kiderítése. A szakirodalomban általában elfogadott feltevés szerint Buda városának legrégibb pecsétje 1329-ből ismeretes.5 Keletkezésének körülményei, köriratának értelmezése nagy vitákra adott okot, végül Gárdonyi álláspontja lett általánosan elfogadva, amely szerint a pólyákat (helyesen vágásokat) tartalmazó oldal a város régi címere, amelyet még a 13. században vett fel. A háromtornyú várat ábrázoló oldal viszont újabb eredetű, amelyet a város I. Károly idejében, valószínűleg 1310 után kezdett használni.6 Időközben előkerült azonban a veszprémi káptalan levéltárában Buda kettöspecsétjének 1292-ből származó példánya7 (67-68. ábra), amely azonos az 1329-ből valóval. Az erről készített képet először maga Gárdonyi közölte 1936-ban,8 de 1 SEYLER 1894. 302. p.; Ewald 1914. 39. p.; BASCAPÈ 1953. 65. p. 2 BASCAPÈ 1953. 70. p. 3 Lecoy de la Marche é. n. 214. p.; román 1912. 107. p. 4 De csak a város és polgárai ügyében. Vö. a Schwabenspiegel (1273-tól) erre vonatkozó pontjait: 236,159. és 311. fejezetekben. Idézi: Posse 1887.66. p. 2.j., 128. p. 13. j.. Ugyanez a helyzet nálunk is: Kumorovitz 1936. 59. p 5 Gárdonyi 1911. 115. p. 6 Uo. 123. p. 7 Veszpr. kpt. o. It Instr. Reg. P. 236 [MOL DF 229964.]; TOLD Y 1896. 5. p., bár nem ismerte ezt a lenyomatot, mégis helyesen tételezte fel a pecsét Árpád-kori eredetét. 8 BTOEI. XI. t.
