Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - A budai vár udvarbírói hivatala (1458–1541). Kísérlet az országos és a királyi jövedelmek szétválasztására
A budai vár udvarbírói hivatala (1458-1541) 259 az érsekség földesúri eredetű bevétele 4062 Ft 17 d, míg ugyanakkor - nem számítva az udvari személyzet és a fegyveres kíséret fizetését, de még számítva a szintén fegyveresek tartására kötelezett officiálisokét - a birtokigazgatás személyi jellegű kiadása 3546 Ft 66 d volt!139 A birtokigazgatás nem személyi jellegű költségeit nem vettük figyelembe. Lényegében alig maradt valami jövedelme az érseknek, ha minden kiadást teljesítettek. Másik egykorú példa: a Corvin János birtokában levő hunyadi uradalmat 1489-től 1491-ig három éven át a birtokos nevében Nagylucsei Orbán királyi kincstartó familiárisai igazgatták. Az ő számításaik szerint a vár fenntartására és - nem is teljes - zsoldra kifizettet összeget a bevételeket felülmúlták.140 Fia ez az eset nyilvánvalóan különleges körülményekkel függ is össze, azt mégis bizonyosra vehetjük, hogy a 15. század végi magyar nagybirtokon az uradalmak fenntartási költsége szinte a teljes bevételek magasságát is elérte. Az uradalmak birtokosa azonban politikai befolyáshoz és hatalomhoz jutott, amivel már jól jövedelmező állami jövedelmeket is szerezhetett.141 A budai provizoratus az ország legnagyobb magánföldesúri birtoktestét igazgatta. Jövedelmeivel hatalmas központi és helyi birtokkezelő apparátust tartott fenn, és ezenfelül a királyi udvartartás és a budai vár ellátását is irányítania kellett. Erre már saját bevételei nem voltak elegendők, ezt a kincstár pótolta. A vár uradalma nem tudván a királyi konyhát élelemmel teljesen ellátni, az élelmiszert és takarmányt vásárolták, ami a főváros gazdasági életére gyakorolt fejlesztő hatást.142 A provizoratus politikai jelentősége Miért hozták létre azonban Mátyás alatt ezt a birtokszervezetet? Az egyes uradalmak birtokkezelése nem változott, csak alárendelték őket egy új hivatalnak. Kétségkívül az a tény, hogy elődeivel szemben Mátyás és udvartartása állandóan Budán telepedett meg, mégpedig úgy, hogyha az uralkodó el is távozott, az udvartartás egy része, valamint a kincstári, bírósági apparátus itt maradt, az ellátás megszervezését tette szükségessé.143 Az udvartartás ellátására és a vár szükségleteinek adminisztrálására (tatarozás) külön szervezetet létesítettek, annál is inkább, mert kivonták Budát a nádor hatalmából, akinek ez eddig feladata volt. Bármely viszonylag alacsony és a szükségletek fedezésére elégtelen összeg került a provizor pénztárába, ennek felhasználása felett sokkal könnyebben diszponálhatott az uralkodó, mint a többnyire főpapi és főúri rangú kincstartók által kezelt kincstári jövedelmek felett, melyek többségét amúgy is a rendek által országgyűlésen megajánlott adó tette ki, melynek felhasználására is befolyást igyekeztek gyakorolni.144 Mivel a provizoratus jövedelmeinek hiányát a kincstárnak kellett fedezni, az uralkodó ezt jogcímként használhatta az udvarbíróság bevételeinek kötetlen felhasználására. Az udvarbíróság tehát erősen bizalmi jellegű hivatala a királynak. Nyilván nem véletlen, hogy Mátyás harminckét esztendős uralkodása idején tíz udvarbíró követte egymást, az uralko139 FÜGEDI 1960. 536., 552-553. p. 140 A három évi bevétel 7779 ft 20 d. volt, míg az uradalomhoz kb. 850 jobbágyporta tartozott. 1492: MÓL DL 37673. A portaszámra: ACSÁDY 1894. 24. p. 141 Vő. MOLNÁR 1949b. 267. p. 142 Ez hasonló hatást gyakorolt, mint a posztóvásárlás; vő. KUBINYI 1959a. 99. p. 143 Mialatt pl. 1494-ben az uralkodó az országot járta, mellette egy kincstári tisztviselő vezette a kiadási naplót, ugyanakkor az alkincstartó Dombay Imre Budán maradt, és ott is vezetett egy kiadási naplót. KUBINYI 1958a. 48. p 144 Vő. ELEKES 1962. 46-47., 69., 84. p.
