Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza
24 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete Más jogállású külvárosok Alhévíz A mai Tabán területén már a tatárjárás előtt kialakult a bal parti Pest tartozéka Kisebb Pest, más néven: Kelenföld, melynek akkor szász lakosai voltak.102 Önálló plébániával - a talán a mai tabáni templom helyén állott királyi alapítású Szent Gellért-egyházzal - rendelkezett. Még ugyancsak a 13. század közepén egy Szent Erzsébetnek dedikált ispotály is működött itt.103 Ez a terület legkésőbb a 14. század folyamán elvesztette Pesthez fűződő kapcsolatát, és Alhévíz néven Buda külvárosává, a Szent Gellért-templom pedig a tágabb értelemben vett székváros negyedik plébániatemplomává vált.104 Lehetséges azonban, hogy nem az egykori Kisebb Pest egész belterülete vált Buda részévé, mert egy 1477. évi oklevél szerint (Kis)Pest Buda váraljában fekszik, ám attól városfal választja el. Vagyis: a budai Alhévíznek legalábbis köriilsáncoltnak kellett lennie vagy csak a királyi vár Duna-partig húzódó fala mellett a folyónál fekvő terület tartozott Pesthez.105 A település talán azon itteni fürdőktől kapta az Alhévíz nevet, amelyeknek egy része e településhez tartozott. Legalábbis a török korban az egyik itteni fürdőt Pesti fürdőnek nevezték.106 A mai Rudas és Rác fürdők elődei viszont részben királyi kézen voltak. Talán a Rác fürdő lehetett az egyik forrásban „királyinak” mondott fürdő, amelyben állítólag Mátyás-címeres követ találtak.107 Utcahálózatáról csak annyit tudunk, hogy volt Köves útja, illetve utcaja. 1 láztulajdonosai között a falakon belüli Váraljához képest sok nagyurat és előkelő köznemest találunk: a Bátori, a Pető, Várdai, Kállai családoknak vagy például Pinkóci László királyi allovászmesternek volt itt háza.108 Polgári lakosai között kereskedők (például széna- és gyertyaárus), iparosok (kovácsok, pajzsosok, korcsolyások, szőlőkapások) fordulnak elő. Bérházról nincs tudomásunk. Logod A jogilag Budához csatolt területtel végeztünk. A székvárosnak olyan külvárosai is voltak, amelyek nem tartoztak a városi magisztrátus joghatósága alá, bár gazdaságilag és településszerkezetileg el sem választhatók tőle. Logod nevét a mai Logodi utca őrzi; valószínűleg teljes joggal, bár a középkori település inkább nyugatabbra: a mai Attila út környékén keresendő. Logod meglehetősen rejtélyes jogállású település. Semmi adat nem igazolja, hogy lakói élvezték volna a városi polgárjogot, sőt bírájának többszöri említése alapján arra kell következtetnünk, hogy független volt Budától.109 Arra viszont nincs adat, hogy ki volt a birtokosa. Nem valószínű, hogy maga az uralkodó lett volna, ellenkező esetben előbb-utóbb bizonyára Budá102 Gyorffy 1969. 263. p.; GyÖRFFY 1975. 272. p. 103 JANKOV1CH 1959. 81. p.; LÓCSY 1967. 104 KUBINYI 1965b. 151-152. p. 105 Uo.; Vö. 1477: Pesth ipsa in suburbio castri seu civitatis Budensis nuito intervallo mediante dempto solo muro castri seu civitatis Budensis adiacere: Pozsony v. It. okl. 4047. sz. [MOL DF 242120.] (1496. évi átirat.) 106 BÁLINTH 1870. 244. p.; FEKETE 1944. 116. p. 107 Wernher 848. p.; LIBER 1934. I. 225. p. 108 Bátori Miklós váci püspökként: MÓL DL 20319., továbbá MÓL DL 93548., 55972., Merényi 1894. 378. p. és MÓL DL 88620.
