Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - A budai vár udvarbírói hivatala (1458–1541). Kísérlet az országos és a királyi jövedelmek szétválasztására
A budai vár udvarbírói hivatala (1458-1541) 245 kelt. Alatta feltűnik egy magister curie nostre Budensis,28 viszonylag alárendeltebb beosztásban. Bár lehet, hogy tényleg a kormányzó udvarmestere volt, az a tény azonban, hogy kiemelik budai jellegét, talán megengedi annak feltételezését, hogy az udvarbíró elődje volt. Mátyás trónra lépésével a budai vár jelentősége megnőtt. Az uralkodó - legalábbis uralkodása első évtizedében - általában Magyarországon tartózkodott, és ez jobban kiemelte Buda fővárosi jellegét.29 Ha a király nem is tartózkodott mindig székhelyén, az udvartartás és a központi kormányszervek állandóan itt voltak. Mindez az eddigieknél is szükségesebbé tette a budai vár és személyzetének ellátását. A budai várhoz már eddig is - mint láttuk - különféle nem budai jövedelmek is tartoztak, Mátyás ezt az utat fejlesztette tovább. Már uralkodása első évében, 1458. szeptember 19-én utasítja a király budai udvarbíráját, Parlagi Lászlót és budai várnagyát, Czobor Mihályt, hogy védjék meg az esztergomi káptalan birtokait.30 Ha nem tekintjük a Hunyadi budai udvarmesterére vonatkozó adatot, a most idézett oklevélben fordul elő először az udvarbíró. Parlagi már nem alárendelt földesúri tisztviselő. Előbb említik a várnagynál, tehát a budavári provizor nem alárendeltje, hanem legalábbis mellérendelt társa a várnagynak.31 Ezt más adatok is igazolják: ha ugyanaz a személy viseli a várnagyi és udvarbírói tisztet, igen gyakran nem a várnagyi, hanem az udvarbírói címet teszi előre, ezt tartja fontosabbnak.32 Parlagi kinevezése tehát valószínűleg valami birtokszervezési reformmal lehetett kapcsolatban, mert ha csak a vár gazdasági igazgatása lett volna a feladata, maradhatott volna — más váruradalmakhoz hasonlóan - a várnagy familiárisa. Ugyancsak új szabályozásra utal, hogy sem Parlagi, sem Czobor nem familiarisa a nádornak.33 (Mátyás trónra lépte előtt Garai nádor 28 Pathaji Lászlónak hívták. Ld. fenn, 25. j. 29 Sebestyén é. n. 85. p. 30 MÓL Ft. Észt. kpt. m. It. Lad. 45. fasc. 6. nr. 10. [MOL DF 237513] 31 Szemben a földesúri uradalmakkal, ahol a provizor a várnagy familiárisa volt (ld. fenn 15. j.). A végvárak udvarbíróját is a király nevezte ki, nem pedig az illetékes várnagy: vö. pl. 1518 (bácsi): 21. te. (Corpus Iuris 764. p.) 32 1464: Horváth Gergely budavári udvarbíró, budai és diósgyőri várnagy, a kunok ispánja. Iványi 1910.1. 1546. sz. 1464: Horváth iudex curiae et castellanus castri Budensis. MÓL Ft. Észt. kpt. m. It. Lad.45. fasc. 10. nr. 11. [MOL DF 237568] Hasonló 1465-ből: MOL DL 98152. Egy külföldi forrás 1940-ben Ráskait provisor Budensis, castellanus et iudex curie-nek (1), míg egy másik „castellano Budensi, regie curie provisori” nevezi (MDE Mátyás III. 166., 177-178. p.). Azonban ungyanő 1492-ben kétszer is előbb nevezik udvarbírónak, mint várnagynak. GYÁRFÁS 1870-85. III. 702-3. p.; MOL DL 19844. Az utolsó budai provizor Fráter György volt, címe: electus Varadiensis, thesaurarius et consiliarius regiae maiestatis, castellanusque et provisor castri Budensis. Bártfai SZABÓ 1938. 1535. sz. Adatainkat szaporíthatnánk, azonban nincs értelme. Elég következetlenek a címek, mégis több adatban találjuk a provizort előbbre téve, mint a castellanust. 33 Czobor ugyan eredetileg Ország Mihálynak a familiárisa volt (1437: MOL DL 14738., Fügedi Erik szíves közlése) és így feltételezhetnénk, hogy a nádorrá lett Ország nevezte ki. A budai vár azonban Garai nádortól a Szilágyi-testvérek kezébe került (Id. a 34. sz. jegyzetet), és így sokkal valószínűbb, hogy az első várnagyok és udvarbírák a Hunyadi-Szilágyi famíliából kerültek ki. És valóban, 1462-ben Czobort Szilágyi Erzsébet senescalcus-ának nevezik, Teleki 1852-63. XI. 34. p. A Parlagiak szintén ebbe a körbe tartoztak. Parlagi Pál Hunyadi kormányzósága idején Szatmár megye főispánja lett, (1450: FEKETE NAGY 1931. 93. p.) azonban ö is Hunyadi familiáris: Szilágyi Erzsébet officiálisa. (MOL DL 59477. Fügedi Erik szíves közlése.) így volt ez azonban a későbbi időben is. Ha ugyanis a várnagy és az udvarbíró nádori familiáris lett volna, erre okvetlenül lenne adatunk: ha nem más, nádorváltozáskor várnagy és provizor változás. Ráskai pl. vámagysága idején maga is az ország zászlósurai közé tartozott, tehát nem valószínű, hogy a nádortól függött volna. (1492: magister cubiculariorum, MOL DL 46188., majd tárnokmester; 1505: thauernicorum regalum magister et castellanus castri Budensis, MOL DL 82227. Téved tehát FÓGEL 1913. 57-58. p., aki szerint 1498—1505-ig, Kamicsáci Horváth Márk várnaggyá kinevezéséig Ráskai már nem volt várnagy és jogkörét Kubinyi László udvarbíró viselte. Ráskai különben közben, a nádori méltóság üresedése idején, a nádori bíróság vezetője is volt. III. 1503: MOL Ft. Kassa v. lt. Schwartzenbach gy. 828. sz. [MOL DF 270851.])
